Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-05 / 1. szám
— 6 jzonban ilyenkor a 6. sz. felvételi jegyzék jegyzetrovatában névszerint mgnevezultetni a géptulajdonost s azt feltüntetni, hogy a géptajdonos az illető munkásokat miíéle gépmunká-'ként (etető, kéveadogató stb.) óhajtja biztosítani, Miről Czimet megfelelő intézkedés s az eljárásra hivatott közegek utasítása végett azzal értesítem, hogy jelen rendeletem azonnal hatályba lép. Kelt Budapesten 1904. évi november hó 29-én. A miniszter helyett: Mahfalvay s. k. államtitkár. 21.936(904. szám. Ezen miniszteri leiratot hiteles másolatban járási főszolgabíró és polgármester, úgy körjegyző uraknak, valamint a nagy és kisközségi elöljáróságoknak tudomásvétel és miheztartás végett kiadom. Szombathely, 1904. deczember 27. Bezerédj István s. k. alispán. Tárgy: Az 1848/40-iki honvédtizedesek és közvitézek, valamint ezek özvegyi nyugdijának felemelése és az 1848/49-iki honvédilletmények felvételének megkönnyitése tárgyában.; Másolat. A magy. kir. miniszterelnöktől. 4199. IT. M. E. H. szám. Az 1848|49-iki honvédeknek s ezek özvegyeinek állami ellátásban (nyugdíjban) való részesítése tárgyában 1901. évi julius hó 11-én 3000. M. E. H. szám alatt kibocsátott miniszterelnöki rendelet 14. § ának a tizedesek és közvitézek illetményeire vonatkozó részét jelen rendeletemmel hatályon kívül helyezem s 1905. évi január hó 1-től kezdődőleg az l84S|49-iki honvédtizedeseknek nyugdiját az eddigi évi 96 kor. helyett 120 koronában s a közvitézek nyugdiját az eddigi évi 72 kor. helyett 96 koronában állapítom meg. Ezen rendeletem az I848|49-iki honvédtizedesek s közvitézek özvegyeinek nyugdijilletményeire is vonatkozik. Ezzel egyidejűleg a fent idézett miniszterelnöki rendelet kiegészitéseképen az I848|49-iki honvédiiletmények felvehetésénók megköny- nyitése czéljábói megengedem, hogy jövőben azon egyének, akik nem királyi á lampéuztár (adóhivatal) székhelyén laknak s illetményeiket nem közvetlenül a királyi állampénztárnál (adóhivatalnál) óhajtják felvenni, illetményeik felvehetésénél az illetékes községi (kör) jegyző hivatalos közbenjárását vehessék igénybe. Az 1848|49-es honvédilletményeknek ily módon való kifizetésével kapcsolatos postai szállítások, u. m. közönséges, nem ajánlott levelek és levelezőlapok, valamint iratcsomagok s postautalványok, pénzeslevelek, pénzcsomagok, a kereskedelemügyi miniszter urnák f. évi november hó 9 én 76.788. sz. alatt kelt rendelete értelmében díjmentesek s a községi (kör) jegyzők ily pénz és levélküldeményei l848|49-es honvédnyugdijak ügyében portómentes záradékkal látandók el. Budapest, 1904. évi deczember hó 13. Tisza s. k. Másolat. M. kir. miniszterelnöktől. 4199—If. M. E. H. szám. Fenti rendeletet tudomásul s legszélesebb körben azonnali közzététel végett, azzal küldöm meg a t. alispán urnák, hogy a vármegye területén levő összes községi (kör) jegyzőket utasítsa, miszerint azon igény- jogosultak nyugtáit, akik illetményeiket a községi (kör) jegyzők közbenjárásával óhajtják felvenni, az illetőktől minden hó 28-ig vonják be, életbenléti záradékkal lássák el s megfelelő kimutatás kapcsán kifizetés végett haladéktalanul az illetékes kir. állampénztárhoz (adóhivatalhoz) terjesszék be; a kir. állampénztáraktól (adóhivataloktól) hozzájuk küldött illetményeket pedig az egyes igényjogosultak között osszák szét, ennek megtörténtét a felek fizetési könyvecskéinek megfelelő rovatába jegyezzék be s a fizetési könyvecskéket a feleknek adják vissza. Abban az esetben, ha valamely nyugdi as a nyugta kiállításának, illetőleg az életbenléti záradékkal való ellátásának napja és az erre következő hó 1 -je közötti időben elhalna, a részére megküldött járandóságot a községi (kör) jegyző senkinek ki nem fizetheti, hanem a halotti anyakönyvi kivonat csatolása mellett az illető kir. állampénztárnak (adóhivatalnak) visszaküldeni köteles. A községi (kör) jegyzők közvetítésével kifizetett illetményekből külön rendeletem nélkül semminemű levonásnak helye nincs. Budapest, 1904 évi deczember hó 15-én. Tisza s. k. 21.930|1904. sz. Vasvármegye alispánjától. Valamennyi főszolgabirő, polgármester, községi és körjegyző uraknak tudomásulvétel, megfelelő eljárás és közzététel végett kiadom. Szombathely, 1904. évi deczember hó 24-én. Bezerédj István s. k. alispán. Tárgy : A másodfokú közigazgatási hatóságokat a felebbvitelek visszautasítása körül megillető jogkör terjedelme tárgyában. 88613/VI. fő/904. számú belügyminiszteri körrendelet másolata. A vármegyei és városi törvényhatóságoknak, köz- igazgatási bizottságoknak, főispánoknak, székes főváros polgármesterének, a törvényhatóságok első tisztviselőjének. a városi törvényhatóságok tanácsának és az összes árvaszékeknek. * * * * A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. XX. t. ez. 5. §-a a következőleg rendelkezik: „ügy a felebbezést, mint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokon eljárt hatóságoknál kell előterjeszteni, mely a meg nem engedett vagy elkésett felebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet végzésileg hivatalból visz- szautasitja. A visszautasító végzés ellen felfolyamodásnak van helye, mely felett a másodfokú hatóság végérvényesen dönt“. Az idézett törvényszakasz — mint látható — kifejezetten csak arról az esetről intézkedik, midőn az elsőfok a felebbvitelt visszautasította s az ellen a fél feifolyamodást terjeszt elő. Nem szól ellenben a §. arról, hogy oly esetben, midőn az elsőfokú hatóság a felebbvitelt elfogadta, de a másod, vagy harmad fokú hatóság azt meg nem engedettnek vagy elkésettnek tartja, az utóbbi szintén gyakorolhatja-e a visszautasítás jogát s ha igen, visszautasító végzése ellen van-e helye felebbvitelnek. A törvény szóban levő szakaszát kiegészíti a 4600| 1901 M E számú jogorvoslati utasítás 5. §-a, mely tizedik bekezdésében a következőket mondja : „A fe- lebbvitel hivatalból való visszautasítása első sorban az elsőfokú hatóság kötelessége; a mennyiben azonban az első fokú hatóság a kötelességében álló visszautasítást elmulasztaná, a felsőbb hatóságnak szintén meg van az a joga, hogy a felebbvitelt a törvényben megállapított okok bármelyikéből később is visszautasíthassa.“
