Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-15 / 50. szám
- 576 igények az egyébként közigazgatási szempontból megengedhető építkezés kivitelét feltétlenül nem akadályozzák, az építési engedély megadandó s a felek magánjogi igényeikkel a bírósághoz uta- sitandók. Ellenkező esetben az építési engedély felfüggesztendő mindaddig, mig az építkezésre lényeges fontossággal biró kérdések a bíróság által jogerősen el nem döntetnek. 8. §. A tárgyalás alkalmával felmerült napi- és fuvardíjakat és a helyszíni szemle költségeit az építési engedélyért folyamodó fél tartozik előlegezni. Ha azonban a szomszédok vagy egyéb érdekeltek kifogása teljesen alaptalannak bizonyul, avagy a szomszédok a nyilatkozat kiállítását ok nélkül tagadják meg, az esetre a felmerült költségekben az alaptalan kifogást tevő, vagy a nyilatkozat kiállítását ok nélkül megtagadó szomszédok, illetve egyéb érdekeltek elmarasztalandók. 9. §. A főszolgabíró, illetve községi elöljáró köteles a kérvény beérkezésétől számított 20 nap alatt az építési engedély tárgyában véghatározatot hozni, vagy a tárgyalást, avagy a helyszíni szemlét, amennyiben annak megtartását különös természeti akadályok nem hátráltatják, ugyan annyi idő alatt megtartani s azután legkésőbb 8 nap alatt határozatot hozni. A nelán szükséges változtatások a tervekre vagy vázlatokra rávezetendők, azok egyik példánya, amint ez már a 25. §. alatt emlittetett, a hatóságnál marad, mig a másik példány az engedélyezési záradékkal ellátva a félnek ki- adatik. Amennyiben az átalakítás, vagy kisebb építkezés a község elöljáróságánál jelentetik be, s az ellen kifogások vagy észrevételek tétettek, köteles a község elöljárósága az 5. §. utolsó bekezdése értelmében eljárni, 10. §. A főszolgabíró érdemleges véghatározata építkezővel, a község-elöljárósággal és a szomszédokkal, állami és törvényhatósági úttal határos építkezéseknél pedig az államépitészeti hivatallal is közlendő. A hozott véghatározat ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt az alispánhoz, ennek megváltoztató határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz felebbezésnek van helye. Ha a község elöljárósága, a szomszédok, vagy más érdekeltek vagy az államépitészeti hivatal a határozat ellen fellebbezést adtak be, ezen körülményről azépitkező mindig értesítendő. 11. §. A tárgyalást, vagy a helyszíni szemlét elrendelő közbeszóló határozat elleti felebbezésnek nincs helye, 12. §. Az építési engedély megadása és az erre vonatkozó véghatározat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés kiadása előtt az építkezést megkezdeni nem szabad. A hozott véghatározatot a főszolgabíró, illetve a község előijárósága nyilvántartani, s ha az jogerőre emelkedett és ha az építkező az abban körülirt kötelezettségeknek eleget tett, vagy a szabályszerűen átdolgozott terveket beadta, a jogerőre emelkedésről, illetve a kötelezettségek teljesítéséről, vagy az átdolgozott tervek szabályszerűségéről, a kérvényezőt az építkezés megkezdése végett, legkésőbb 3 nap alatt érte siteni, ellenkező esetre pedig a kötelezettségek pontos teljesítését vagy a tervek újbóli átdolgozását elrendelni tartozik. Az építési engedély jogerőre emelkedéséről szóló értesítésbe mindenkor belefoglalandó azon figyelmeztetés, hogy az építő tulajdonos az ideiglenes házadó mentesség engedélyezése iránt az 1886. XXV. tcz. 1. §-a értelmében csupán az építés befejezésétől számitott 6 héten belül, de mindenesetre az épület vagy osztály használatba vétele előtt folyamodhatik 18. §. Az építő tulajdonos és az építés vezetője a jóváhagyott tervek pontos végrehajtásáért és az építési engedélyben körülirt feltételek szoros betartásáért egyiránt felelősek, s attól semmiféle tekintetben el nem térhetnek. Az építés folyama alatt szándékolt lényeges módosítások vagy átalakításokhoz külön hatósági engedély szükséges. 14. §. Az építési engedély érvénye megszűnik, ha az építkezés az engedély jogerőre emelkedésének értesítésétől számitott két év alatt meg nem kezdetett.
