Vasárnap, 1885. október - december (6. évfolyam, 1-5. szám)
1885-10-18 / 1. szám
4 sikerrel küzdeni; erre való a Vasárnap, mint az ó-szövetségi szombatnak keresztyéni tökéletesebb alakja. 3. A Vasárnap nyugalmán és békéjén alapszik a népnek, -— különösen a kézműves osztálynak testi egészsége; sőt a jól ünnepelt Vasárnap a családi örömöknek, a különböző' társadalmi osztályok kiengesztelődésének s az Istenhez emelkedésnek napja is. 4. A gazdag eshetó'leg sok Vasárnapot csinálhat magának, s a szegény nem nélkülözheti a hétnek egyetlen Vasárnapját; ezért vágynak annyi ezeren, — a kereskedő' személyzet, posta és vasúti tisztviselők, gyári munkások, segédek, tanonczok, gazdasági munkások nagy számából, — a vasárnapi munka nyomasztó terhe alól, e munkától való szabadulás után. 5. A munkás-osztályt gyakran helyzete kényszeríti, hogy vágyait elnémítsa. 6. Ez elnjmmottak érdekében kötelességök szót emelni a nép képviselőinek s a keresztyén község Elöljáróinak. 7. Az egyház —- Jézus Krisztus Ígéretének ez örököse, — fennállhat ugyan még akkor is, ha az állam nem védi Vasárnapját, de hivatását a népéletben nem töltheti be többé. 8. Az állam sem lehet el — saját jól felfogott érdekében — a nyugalom — a felüdülés — a családi összetartás napja nélkül, sőt a Vasárnappal együtt elvesztené a társadalmi kérdések kulcsát. 9. A nép, mely koczkára teszi Vasárnapját, rabszolgává, a hiúság és hijábavalóságok rabjává lesz. 10. Ez okból , Bismarck herczegnek, — bármennyire becsüljük is őt mint államférfiút és szeressük mint embert, — a május 9-iki birodalmi gyűlésen tett nyilatkozatai fölött a legmélyebb sajnálatunkat fejezzük ki, 11. Bismarck herczeg, mint földbirtokos, föntartja saját birtokain a Vasárnap nyugalmát, s ez becsületére válik. 12. Téved azonban a herczeg, midőn azt véli, hogy a nép, mely a legfelsőbb javakat tiszteletben tartja, valaha oda juthatna, hogy éhséget kellene szenvednie. E vélemény ellenkezik Isten igéjével s a történelmi tapasztalással. 13. Hogy Anglia valójában a vasárnapi nyugalom tiszteletben tartásának köszönheti nagyságát, erre Macaulay (s vele együtt sok más angol) sokkal illetékesebb tanúbizonyság, mint az ellenkezőre Bismarck herczeg. 14. Ep’ Anglia és Amérika, — hol a nagyipar és kereskedésnek s a vagyon összehalmozásának óriási mérve mellett a Vasárnap megünneplése legkevésbé szenved csorbát, — czáfolja
