Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-05-21 / 33-34. szám
3§5 legott meghagyta, Perusits Gáspárnak a tasnádi őrség egyik hadnagyának, hogy Szegedit onnan űzze el. Ez Szegedit maga elé hurczoltatta, felpofozta, hajánál fogva a földre rántotta, ütötte, verte, sarkantyus csizmáival összerugdosta, hogy majd nem belehalt; egyszersmind ekkor 200 darab könyvétől is megfosztották, a mi akkor nagy kincs volt. — Szegedi ekkor Gyulára jött, és azon iskolában, melyben egykor maga is tanult, körülbelöl egy évig tanárkodott. — 1546-ban már Czegléden tanitott s mind az iskolában, mind a templomban Melanchton szellemében működött. Iskolájából sok jeles ember került ki. Ilyen volt a többek közt Bakonyi Albert — később czeglédi hírneves lelkész és püspök, — ki noha idősebb volt Szegedinél, midőn ahhoz iskolába járt, de többször vallotta, hogy Szegedit úgy tiszteli, mintha atyja volna, mert a mit tud, Isten után Szegedinek köszönheti. Czegléden, úgy látszik, nyugalmas élete volt Szegedinek; mert meg is nősült, feleségéül vevén egy Orsolya nevű tisztességes hajadont; de eme krisztusi szózat nem hagyta őt nyugodni : ,.menjetek el széles e világra és tanítsatok nemzeteket.“ Ennélfogva Makóra ment, hova az akkor virágzó iskola kormányzására sürgetve hívták 1548. Innen a II. János rokona és egyik gyámja Petro vies Péter a temesvári főiskola tanárául hívta meg, hol Lippai Kristóffal és egy Gergely nevű társával 4 évig működött. — Petrovics, nem csak tisztességes fizetéssel látta el, hanem szeretete jeléül egy róka torkos mentével is megajándékozta. — Fráter György a közben a II. János kezéről az I. Ferdinánd kezére játszván Erdélyt és a tiszai országrészeket: Losonczy István lön Temesvár parancsnoka. Ez ellensége lévén a reformácziónak, a prot. iskolát feloszlatta s a tanárokat elűzte. Eosonczytól pedig a török vette el Temesvárt és maga a hős vezér is a török hitszegésének esett áldozatul. A vándorbotra szorult Szegedit Mező-Túr hívta meg s bár ez nagyon ragaszkodott hozzá, szeretett neje meghalálozása miatt, nem maradt ott tovább, hanem a békési egyház által meghivatván, egyetlen leánykájával Katalinnal, Békésre költözött 1553-ban. Békésen az iskolát virágzó állapotba hozta; de itt sem maradhatott soká. Történt ugyanis, hogy I. Ferdinánd az országot a töröktől és a nemzeti királyi családtól visszafoglalandó, német és spanyol zsoldosokat hozott az országba, — a kik, minthogy zsoldjukat ritkán fizették pontosan, raboltak,
