Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-05-21 / 33-34. szám
396 dúltak, és sokszor kegyetlenebből bántak a föld népével, mint maga a török ; ügyetlen vezéreik pedig a török elöl legtöbbször megfutottak és a várakat annak feladták. Egy ilyen zsoldos csapat vezére, - valami Komponiusz nevű,— jött egykor Békésre. Ez hirét vevén annak, hogy Szegedi Kis István Temesvárit is tartózkodott, rendeletet adott ki, hogy őt fogják el. Egy ember .Szegedit értesité erről s kérte, hogy meneküljön és értékesebb holmiját bizza reá, ő majd megőrzi és visszaszolgáltatja. Szegedi a feEzólitót a papiak melletti kertbe állitá és egy zacskó pénzét kiadá neki az ablakon. Ekkor Komponiusz katonái körülvették a házat, Szegedit megkötözve a börtönbe hurczolák, mindenét felprédálták, kivévén nyoszolyáját, melyben egy szalmazsáknál egyebe nem volt; pedig ebbe rejté hirtelen pénzecskéje nagyobb részét. Szegedi hallgatói szánták őt, de a fegyveres erő ellen mit sem tehettek ; ő pedig megadta magát sorsának, bízott az Istenben, ki nem is hagyá el szolgáját. Egykor egy őrt álló magyar katona — mert ilyenek is voltak Komponiusz seregében, — ki talán Temesvárit tanítványa lehetett, megösmerte Szegedit és levevén békóit, szabadon bocsátotta. Ekkor Szegedi csolnakon a Kőrös túlsó partjára menekült s az ott levő bokrok közt harmadnapig rejtőzött, mig Komponiusz hadával el nem távozott. Ezután visszatért Szegedi a papiakba s a paplakot tisztitó asszonyok meglelvén a szalmazsákba rejtett pénzét, visszaadák neki; de ama másik hallgatója soha sem. — Ezen eset és leánykájának Katalinnak halála miatt Szegedi a Dunántúlra vándorolt. A Dunántúl tolnai tanárrá lett Szegedi és Sztárai Mihály segédévé. Miután pedig Sztárai 1554-ben a Drávántuli vidékre költözött: laskói lelkészszé és Sztárai helyébe püspökké választatott. Hire Horváth Márkhoz, Szigetvár kapitányához is elhatott és ez többször meghívta Szegedit, hogy a szigetvári őrség előtt prédikáljon, majd rábírta, hogy a szomszédos kálmán- csehi egyház papságát fogadja el. Mig Horváth Márk élt, jól folytak napjai, de ennek halálával megváltoztak a viszonyok. Egykor egy portyázó török-csapat szállotta meg Kálmáncsehit. A vezérlő aga legelsőben is Szegedit fogatta el, remélvén, hogy a keresztyének sietni fognak öt — mint főpapjokat — kiváltani. A kiváltáson csak magok a kálmáncsehiek buzgólkodtak, de a váltságdíj igen nagy volt. Ekkor az agának egy Per viz nevű altisztje megrohanta azt a házat, a hol Szegedi volt elzárva s miután az öreg asszonyt, a ki Szegedi kiszolgálására
