Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-04-23 / 29-30. szám

348

legnagyobb részben fönntebb láttuk. Midőn sem az ő, 'sem a király kísérletei azt nem eredményezték, a mire számítottak: meggyőződött arról, hogy az egyedüli hasznos eszköz czéljai kivitelére a r. kath. egyháznak belső javítása, a papok között való jobb fegyelem és a tanulás előmozdítása. A tanügy előmozdítása czéljából behozta 1561-ben a jezsuitákat, a kiknek Ferdinánd királytól a bélyi és széplaki apátság birtokait nyervén adományul, — Nagyszombatban iskolát alapítottak ; 1567-ben azonban leégvén iskolájuk s nem lévén a ki azt fölépítse, egy- időre elhagyták Magyarországot. (Balogh Ferencz, Dr Heisz- ler József, Dr. Szalay József és Zsilinszky M. müvei után.)

H. KISS KÁLMÁN.

Vasárnap.

11.

A sz. köny lapjairól tudjuk, hogy a Vasárnapot már kezdetben maga Isten választá és rendelé nyugalom napnak. Nyugalom napnak, melyen az ember fel van oldva ezen meghagyás alól: „Orczádnak verejtékével egyed kenyeredet.“ Fel van oldva, hogy élvezhesse az isteni, az égi nyugalmat, melyről az mondatik, hogy édes a bevégzett munka után. Azért az Izráel istene már Mózes által megparancsolta az ő népének: „heted napon a te Uradnak, Istenednek szombatja vagyon, azért akkor semmi dolgot ne tégy.

Az Újszövetség szerzője is tiszteletben tartá e törvényt. A szeretet munkáit azonban Szombaton sem szűnt meg gyakorolni. Az evangyéliomi beteg asszonyon épen szombaton vitte véghez csoda tételét, a miért a zsinagóga fejedelme azonnal farizeusi haragra lobban, ezt mondván a népnek: „Hat napok vannak, melyeken munkálkodni kell, azokon jöjjetek és gyó- gyittassatok, nem pedig szombaton.“ Hanem az Ur is szépen megfelel neki: „Te képmutató! farizeus! szombat napon nem óldja-e el mindenitek az ő ökrét, szamarát a jászoltól és nem viszi-e el itatni ? Hát az Ábrahám leányát nem kell-e betegségéből megoldani szombaton?“

Mi mindezekből ránk nézve a tanulság?

Az szives olvasóm, hogy a szeretet és könyörületesség