Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-04-23 / 29-30. szám
34g munkája nem szentségteleniti meg a szombatot, azért azt minden nap és minden körlmények között gyakorolni tartozunk. Az Ur naját megszenteljed! Legyen az rád nézve a hétköznap fáradalmai után nyugalomnak s csendes önmagába szállásnak napja. így tanitott Mózes, igy tanított az Idvezitő. Én csak sajnálni tudom azt az embert, ki a szombat nyugalmát nem ismeri. Nem tapasztaltátok-e, mily édes érzés az, midőn a szorgalmas munkás a hét sanyarú fáradalmai után szombat estvén nyugalomra tekinthet, midőn a szöllőmives szerszámát, a mesterember műszerét feltört kezéből leteheti, midőn a hivatalnok irodáját, a kereskedő boltját bezárhatja azon gondolattal, hogy holnap Vasárnap, holnap nyugalom napja leend . . . Mily ünnepélyes és kedves a Vasárnap reggel! Midőn a tiszta kék égről békeség száll alá a városok és falvakra; az utczákon, és házakban nyugalom honol, nem kopog a fejsze, a kalapács, nem pattog az ostor, nem zug a malom kerék . . . Csak a harangok hívogatnak a templomba, ünnepélyes hangon hirdetve a világnak : ime Istennek népe ma Vasárnak van! Jöjj ide kifáradt test, zaklatott lélek s itt az ünnepélyes csendben szedd össze gondolatidat s a te Uradnak szárnyai alatt pihend ki magad! De hajh hová tűnt ezen Vasárnapi béke és áldás? Mily ritkán lehet ma már feltalálni a vasárnapi nyugalmat és csendet?! Egy gonosz, egy nyugtalan szellem elragadta azt a világtól, s ez, az űrnapján, a nyugalom szent napján sem enged többé az embereknek nyugalmat élvezni, s ez: az anya- giság, fukarság, nyereségvágy gonosz szelleme. Ha még hangosabban s gyakrabban hívnának is a harangok Vasárnap reggel az Ur nevében nyugalomra, ez a rósz szellem még sem engedne a zaklatott testnek, a szegény léleknek nyugodalmat. 11a egy csendes, békés Vasárnap reggel maga az Idvezitő sorba járna s kopogtatna a műhelyek, szobák ajtain; fiam, lányom, add szivedet, add füledet által ma nekem csak egy órára, csak nehány pillanatra: nem lenne szív, nem lenne idő az Idvezitő számára ... A hitvány pénzdarab, mit a világ ád, sokak előtt becsesebb, mint a lélek üdvössége, az idő szelleme, melynek hódolnak : hatalmasabb, mint az örökké való Isten szent parancsolatja. Csak a te egyszerű helységedben is kedves olvasóm, hány ház, hány család van, hol a Vasárnapot munkával vagy
