Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-02-12 / 19-20. szám

225 io49 és 1054-ből. A IV. Béla leánya Margit apácza életéből szóló irat (1271 körül) Sz. István, Sz. Imre, Sz. László, Sz. Erzsébet és más szentek életéről Írott magyar könyveket, Dá­vid zsoltárait s az evang-yéliomokat is említi magyar nyelven. De nem ide tartozik, hogy mind azt, a mi magyar nyelven irva volt, vallásos vagy másféle irat is, most itt elsoroljuk; csak annyit kell megjegyeznünk, hogy a tudományosság R. Károly alatt is éledni kezdett ismét, habár a nemzeti vagy is magyar nyelv nem is divatozott többé oly erősen az egyház­ban, mint előbb. V. Kelemen pápa ugyan is elrendelte, hogy a fő és lclastromi iskolákban a keleti nyelveket is (zsidó, arab sziriai ny.) tanítsák. A Gentilis bibornok alatt 1.309. tartott budai zsinat pedig azt végezte, hogy ezentúl minden püspöki templom mellett, a hol a papokat növelték, a papi törvény (kánon-jog) is tanittassék; a tanítóknak — kiket a főpapok fizettek, — szegény növendékeket is kellett tanitniok. A kápta­lanok (a püspökök oldala mellett levő tanácsos papi testület) iskoláiban, a nyelvészet (grammatikai) gondolkodást, bölcselke­dést, költészetet és egyébb tanulmányokat is tanítottak a hit­tan mellett. A nagyon elszaporodott barátok közül a Remete sz. Pál, sz. Ferencz és sz. Domokos szerzetbeliek tűntek ki, kik nem csak itt tanultak is tanítottak, hanem közülök némelyek Olasz- és Francziaországba is kimentek tanulni. Ezek az izma­elita jászok kunok és neugar tatárok megtérítésében is buzgol- kodtak; sőt 1,329-ben a magyarok őshazájába is kimentek térí­teni : sőt mint térítők egész khináig hatottak el Ázsiában. Nagy Lajos fényes uralma alatt (1340—1380.) fényes volt a magyar egyház is. A magyar papság erkölcsei óriási magas­ságban állottak az olasz és franczia papság, kivált pedig az avignoni pápai udvar felett, mely az erkölcstelen Johannát, oly botrányosan pártolta. Johanna Nápoly uralkodója volt; de botrányos életű erkölcstelen asszony, ki férjét Endrét — ki Lajosnak öcscse volt, — megfojtatta. Lajos előbb elakarta fog­lalni Nápolyt s megbüntetni Johannát; de ez Avignonba me­nekült a pápához. Nagy Lajos végre a pápára bízta az ügyet; a pápa pedig — kinek Johanna Avignont — mely neki bir­toka volt, eladta, — úgy nyilatkozott, hogy Johanna megölette ugyan férjét; de azért nem bűnös, mert akkor az ördögtől Volt megszállva. Mindöszsze nehány százezer darab arany volt az, melyet a pápa Lajos öcscseért vérdijul Ítélt. Nagy Lajos meg­vetéssel utasította vissza ezt s a bűn megbüntetését Istenre

Next

/
Oldalképek
Tartalom