Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-01-15 / 15-16. szám
püspöki vagy királyi parancscsal megyéjükbe visszatérittesse- nek. A papságon kívül, e tájban, Magyarországban is voltak vallásos társulatok — kalendák. A ki ebből visszalépett stb. birságra köteleztetett. A templomok épségben tartását is megparancsolá e zsinat, kötelességévé tevén azt részben a községek, részben a püspököknek. A templomi kelyhek s ruhák előállítását a király, s a könyvekét a püspök tisztévé tette. Az ezeket elidegenítő papokat, vagy azokat a kiknek gondatlansága miatt ezek elvesztek, háromszoros kárpótlásra kötelezte. A vasárnapi s ünnepnapi templomkerülőket verésre ítélte. A templomtól, meszszelevő községekből, legalább egy képviselőnek kelle megjelennie. Tilos volt ugyanekkor a vadászat s kereskedés is. (Most sem ártana azzá tenni!) Ünnepekül kijelöltettek : a Vasárnapok, karácsony, Sz. István vértanú, Sz. János ev., Aprószentek, Vizkereszt, Gyertya szentelő b. a., Husvét 4 napja, Sz. György, Fülep és Jakab, Sz. kereszt föltalálása, Pünköst 4 napja, Kér. Sz. János, Sz. Péter Pál, Sz. Jakab, Sz. Lőrincz, N. b. aszszony, Sz. István király, Sz. Bertalan, Kisasszony, Sz. kér. fölemelése, Sz. Máté, Sz. Gellért, Sz. Mihály, Simon-Judás, Mindenszentek, Sz. Henrik, Sz. Móricz, Sz. Endre, Sz. Miklós, Sz. Tamás és az illető plébánia védszentjének neve napja. A 4o napi böjtölés is szigorúan meg- parancsoltatott. A kántor böjtök áthágói s a templom méllé nem temetkezők kenyér és viz melletti böjtölésre büntettettek. A pogány módra, kutak, fák, források környékén áldo- zóknak egy ökör bírságot kelle fizetniök. A püspöki dézsái á k behajtásáról is szigorúan intézkedett e zsinat; de megrendelte, hogy az karácsonyig beszedessék. Az iio5. vagy 1106-ban tartott esztergomi zsinat a püspök ö k r e vonatkozólag rendeli, hogy vagyonuk 3 részét az egyház javára fordítsák s csak a 4-dik részszel rendelkezzenek szabadon. Ha pedig csak is fiaik gazdagításáról gondoskodtak : hagyatékuk fele foglaltassák le az egyház javára. Ebből világos, hogy ekkor (no5) törvényes házasságban élő papok is lehettek püspökökké nejeik beleegyezésével, de e nőknek nem volt szabad a püspöki jószágon lak- niok. A papokat illetőleg rendeli az esztergomi zsinat, hogy tudatlanok áldozópapokká ne avattassanak, s ha avattattak volna, tétessenek le. Az egyházak javait elpazarló papok azt kétszeresen térítsék meg, vagy tisztöket veszítsék. Szolgák papokká — áldozárokká — ne tétessenek. A nősülést az alsóbb
