Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-01-15 / 15-16. szám

— i S i — fokon e zsinat is megengedte; de a diakónokat s áldozárokat attól eltiltotta. A papot valamely egyház czimére kellett föl­szentelni s ez állásától a zsinat elmozdithatlannak mondá ki. A részeges papok ellen bírságot határozott az esztergomi zsinat; a kananokokat latinul beszélni s őket és a szerzeteseket sza­bályaik szerint élni, az apátokat a püspöki joghatóságot el­ismerni rendelte. Az orzó papot jószágvesztésre és eladatásra; a 2-ik házasságra lépő, ágyast tartó és a zsinaton meg nem jelenő papokat pedig hivatalvesztésre kárhoztató. Ugyan e zsi­nat szerint tilos lett a papoknak szerződést kötniök a mise­áldozatokra, a keresztelésért, temétésért árt követelni és az ünnepeket eladni, a mi hihetőleg azt teszi: valakit az ünneplés alól pénzért fölmenteni. Ugyanitt, a nagyobb községekbe, min­den fokozatbeli papok rendeltettek, kiknek kötelességök volt az evangyéliomot és hitvallást a népnek minden Vasárnap meg­magyarázni ; a kisebbekben pedig csak a hitvallást és úri imát. Husvétkor, pünköstkor s karácsonkor a népnek gyónni és ál­dozni kellett; a papoknak pedig minden nagyobb ünnepen. A pogány szokásokért az előkelőnek i4 napig, a közembernek 7 napig kelle vezeklenie; de veréssel. A vezeklést meg nem taró egyházi átok alá esett. A pap segédkezése nélkül elhalt: nem nyert egyházi temetést, sőt neje', rokonai, vagy ha ezek nem vol­tak, a falu bírája s két vénje 4o napi vezeklés alá vettettek. Itt kell megemlítenünk még, hogy László a szabolcsi zsi­nat után Nagyváradon monostort s káptalant alapított, bazi­likát (királyi templomot) építtetett, 109.3-ban pedig egy uj püs­pökséget szervezett Bácson, s átalában ellehet mondani róla, hogy az egyházakat gazdag adományokkal halmozta el. így intézkedett Szt. László az egyházi ügyekben s nevezte ki a püspököket, a nélkül, hogy a IV. Henrikkel éppen e miatt is harczban álló VII. Gergely vagy utóda őt e jog gyakorlatában gátolni meg is kísérletté volna ! A keresztyénség első százada Magyarországon Szt. Lász­lóval záródik. Benne népe egy dicső keresztyént s egy lova- gias fejedelmet, egy középkori király eszményét ünnepelte, kj nemcsak megőrzé országa függetlenségét, nemcsak kitudta bé- kiteni Európával nemzetét, hanem az európai keresztyén népek között, — mondhatni — példánykeresztyénekké tenni is. Nagy­sága s keresztyén erényei előtt meghódolt a keresztyén Európa is; mert midőn a szent föld visszafoglalására megindult a ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom