Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1881-11-13 / 7-8. szám
- 87 hogy azok tökéletesebbek legyenek. Azt gondolják, hogy csak olcsóság ajánlja készítményeiket. Sok mellékes ügyeik vannak. Politikai csizmadiaságot folytatnak. Máson, nem üzletükön törik a fejőket. Ezért nincsenek uj gondolataik és javításaik üzletükben. Potom bért fizetnek segédeiknek. Bölcsek a krajczár megkeresésében, s balgatagok a forintok kiadásában. Gazdag fogás. Boér Kornél, egy hollandi halász nem rég, apró halak fogásában fáradozva, a Zuider tóban, ritka fogást tett, pénzt fogott. Mikor felhúzta a hálót, észrevett abban egy köves csomót, melyre kagylók voltak ragadva. Mikor e csomót megvizsgálta, látta, hogy ez tallérokhoz hasonlít. A megmohósodott csomóról azután lassanként lefejtett 45o ezüst pénzt az 1660—1680-iki időszakból. így járunk sokszor az életben. Kicsinységeket keresünk s nagy dolgokra akadunk. Bizonyos azonban, hogy ilyen leletekhez figyelem, szorgalom és állhatatosság szükséges. A kötelesség teljesítésének és az Isten akaratja iránti engedelmességnek útja az, mely ily fogásokhoz vezet. A legnagyobb, a mit találhatsz, lelked üdvössége, kibékült lelkiismeret, kegyelmes Isten, megelégedett szív. „Keressétek és megtaláljátok,“ mondja az Idvezitő. De mivelhogy a legtöbb ember nem ezeket keresi, nem is talál ily kincseket. Pénzt, gyönyörűséget, dicsőséget stb. keresnek. Legyen példád e halász, ki apró halakat keresve, nagy fogást tett. Ha hiv leszesz hivatásodban, bár az kicsiny is, a legnagyobbat fogod találni a Jézus Krisztus által. Érthető papi beszéd. „Olyan szépen beszélt, hogy meg se értettük,“ ez azon ismeretes szóbeszéd, melylyel a nép jellemezni szokta a nem felfogásához mért papi beszédet: Ennek éppen ellenkezőjét tette azon lelki atya, ki a Fekete-Kőrös mentén fekvő kis egyházában hírre tett szert példázó, világos, könnyen érthető és szívhez szóló beszédei miatt. Hogy megmagyarázhassa azt, hogy a hit által újjászületett szívből származik az Istennek tetsző élet, ily példázattal élt: „Kertemben van egy vadkörtefa. Ha ezen fához, akár mindennap, azt mondom: Vadkörtefa, teremj szép nagy körtét, akkor azt feleli a vadkörtefa: „Vadkörtefa létemre, hogy teremjek szép nagy körtét ?“ Lássátok! oltani kell a vad fát azaz nemes ágat kell beléje tenni, külömben hiába beszélek neki a
