Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-07-02 / 39-40. szám

— 4?2 —

haszontalan ígérgetések ált: 1, az által nevezetesen, hogy gyorsan és fáradság nélkül fényes gazdagság birtokába juthatnak.

Pedig hát, a kik kártya s más. szerencse-játékok által akartak meggazdagodni, azok kevés kivétellel mind tönkre mentek és pedig nem csak anyagilag, hanem szellemileg is. —

A ki véletlenül sokat nyer: abból pazarló lesz; mert a szerencse pillanatnyi változásai között nem képes maga fölött uralkodni. S a kik vesztenek, felizgatottak lesznek, önmagukat, kötelességüket és családjukat elhanyagolják. Tartsd tehát távol magadat a meggazdagodni akarás sátáni bilincseitől. ..Boldog ember az, a ki féli az Urat, és a ki az ő utaiban jár. A te kezeidnek munkáját eszed, boldog leszesz és jól lészen dolgod. “ (Zsolt. 128.)

A munkával természetes, hogy karöltve kell járni a takarékosságnak is. A család-apának, a mellett, hogy családja íentartásáról gondoskodik, nem szabad könnyelműen elvesztegetni keresményét, mikor meglehet, övéi e miatt szükséget szenvednek s a család-anya ne feledje, hogy a takarékosság aranybánya, mely eszköz anyagi jólétünk előmozdítására, s hogy a takarékos háziasság, legszebb ékességei közé tartozik az asz- szonynak.

Ha a gyermek-szobában, a kicsinyek ruháját idejében megfoltozzák, ha a konyhában és éléstárban a bölcs beosztás jelszava után készül az ét-lap; —- ha a kertben és istállóban a szorgos felügyelet nem hagy fenn semmi kívánni valót, mily t

szép összeg megtakarítással érnek fel az év végén az ily kicsinységek ! S mily baj az, mikor a család-anya nem tanult semmit, nem őre a rendnek és a tisztaságnak. Nem egy hivatalnok, iparos, földmives, napszámos oly költekezéseket enged meg magának jó napjaiban, a miket máskor mellőzött, pedig inkább a jó napokban lehetne félre tenni, — takarítani. S ha betalálnak következni azok a napok, a melyekről elmondod, hogy „nem szeretem ezeket“ magadnak szemrehányást téve gondolod-e el magadban: ej mily jó volna most nekem és kedveseimnek az, a mit jó sorsomban kényelemre és élvezetekre kiadtam!

Némelyik még akkor sem akar felhagyni a hiábavalóságokra, mint pl. fölösleges bútor, ékszerek, nyalánkság, drágán szórakoztató társaságok s más hasonlókra való kiadásokkal, mikor már a szerencse kereke lefelé fordult. így egy asszony, egy jótékonyságáról ismert nemes szivü ember-barátot azzal