Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-06-04 / 35-36. szám
délyt nem hagyta el és ismételve izgatott több helyen. Ő mindenben egyet értett Kálvinnal, csak egyedül Krisztus örökkévaló istenségét tagadta. Innen van, hogy az unitárius mozgalom, legnagyobb veszélylyel éppen a ref. egyházat fenyegette. 1561- ben már magában Debreczenben is föllép egy izgató Körös- peterdi Arany Tamás, kétségen kívül magyar nemes ember. Méliusz a sz. András nevű templomban, az egész gyülekezet előtt 3—1 nap vitatkozik vele és legyőzi őt, annyira, hogy Arany Tamás nyilván visszavonta tévelygéseit s erről tanuk előtt ünnepélyes elösmervényt adott ki. E győzelemmel azonban a harcznak vége éppen nem lett, sőt voltaképpen még csak most kezdődött az. A Kárpátoktól a Dráváig, Ungvártói Debreczenig és Holdmezö-Vásárhely tői a székely havasokig, több ponton megindult az unitárius mozgalom és mindent elbontással fenyegetett, minthogy a magyar ember akkor sokkal nagyobb fogékonysággal birt a vallásos eszmék iránt, mint ma a politikai párteszmék és érdekek iránt. — Az unitárius mozgalom élén több kitűnő férfi állt, mint pl. Egri Lukács Felső-Magyarországon, Válaszúd György Pécsett, — a hol ak* kor már hire-hamva se volt a pápistaságnak, —- a ravasz és ügyes orvos, egyszersmind műkedvelő theologus Blandrata Győrgy, ki ugyan Kálvin előtt meg sem állhatott, de annál nagyobb befolyása volt a kis király' II. Jánosra és körére, és végre Dávid Eerencz. Ezek ellen védelmezte a szent háromságnak és Krisztus öröktől fogva való istenségének tanát Méliusz Gyulafehérváron és Nagyváradon — a mint már le is ir^ tűk, — irodalmi műveiben, zsinatokon, nyilvános vitatkozásokon állván első sorban, és soha nem vonogatván magát aZ igazság mellett való elszánt és bátor bizonyságtételtől. O vele együtt küzdöttek Szegedi Kiss István, ki magát Méliuszt a kálvinizmus követőjévé tette, a nagyváradi két lelkész Czeg- lédi Györg'y és Károlyi Péter (Méliusznak a püspökségben utóda), Hellopéus Bálint Eger várának tudós ifjú papja s a debreczeni lelkészségben Méliusz utóda, a nagy tudományu Thuri Pál, Kálv in lelkes követője, Paksi Mihály, ki több külföldi reformátornak volt személyes barátja s 12 évig lakott Páduában és a legtudósabb magyar volt a XVI-ik században, végre Hellopéusnak utóda Egerben. Küzdelmük eredményei voltak: a kálvinizmus diadala ; az iö67-diki debreczeni zsinatok s az itt készült hitvallások; az önálló és rendszeres egyházi törvénykönyv létrehozása, és ez — 417 —
