Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-03-26 / 25-26. szám

296 A nemesség’ s ennek élén Szapolyai János erdélyi vajda s a hires törvény tudós Verbőczy István, az 15 2 3 - i k i országgyűlésen föl is kérték a királyt, hogy „ő felsége, mint kath. fejedelem, valamennyi lutheránust, azok pártfogóit és párthiveit, mint nyilvános eretnekeket és a szentséges sz. Mária ellenségeit fej­vétellel és jószágvesztéssel büntesse." E kérelmet csakugyan beczikkelyezték s az az t .5 2 3-ki j4-ik törvényczikket képezi. A hova a hatalom keze elért, ott e törvénynek meg is lett bor­zasztó foganatja. A reformáczióhoz szító budai egyetemi taná­rok közzül Grinaeus Simont bebörtönözték, majd kartársa Wind- scheim Viddel együtt száműzték. 1524-ben az udvar előtt tar­tott reformátori beszédéért Cordatus udvari pap elbocsátását követelte az országtanács; de miután a királyné azt elbocsá­tani nem akarta: megüzenték neki, hogy e papot a király és királyné jelenlétében fogják felkonczolni. Ekkor a királyné en gedett s a mérsékeltebb Henckelt tette udvari pappá. A hova azonban a királyi vagy főpapi hatalom el nem ért, ott sebesen terjedt a reformáczió, igy pl. 1524-beu Sztáray Mihály'és Kopácsi István sárospataki ferenczes barátok nyíltan hir­dették az evangyéliomi tudományt. 15 24-ben az országgyűlésen újra előkerülhetett a vallás ügye; de róla törvényt csakis 1525-ből találunk. Május i5-én megnyílván az országgyűlés, a nemesség kívánalma a követ­kező volt: 1) A király és neje udvarából távolítsa el a né­meteket; helyükbe alkalmazzon magyarokat; mert a német udvarnokok mind a Luther követői. Ha a németek 5 nap előtt el nem távoznak, rosszul járnak. 2) Hagyják el az országot a német császár és Velencze követei. .3) Alakitson a király ismét kormánytanácsot; Szalkay érseket tegye le a kanczellárságból , (a mai miniszterelnöknek felel meg.) 4) Szerencsés Imre világ- ‘ csaló zsidó, múljék ki a hitetlenek halálával. A törvénykönyv IV-ik czikkelyébe aztán ez lön beiktatva: ..Valamennyi luthe­ránusok irtassanak ki az országból; e végből bárhol találtat­nak nemcsak egyháziak, hanem világiak által is szabadon megfogassanak és megégettessenek.“ A rákosi országgyűlést nyomban követte a nemesség fegy­veres országgyűlése Hatvanban; hol a i4 ezer nemes tisztelet­tel fogadta ugyan a királyt, de annak tanácsossai, az eszter­gomi érsek, Báthory' István nádor és az országbíró ellen oly nagy volt az ingerültség, hogy ha a királyt nem nézik, dara­bokra vagdalják őket. Ezt ugyan nem cselekedték, hanem he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom