Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-02-26 / 21-22. szám
249 — évre Szegeden, i444. aug. i. melyre mind I. Ulászló, mind a török ünnepélyesen megesküdött. A Hunyady diadalainak hirére megmozdult az egész nyu- goti Európa; hegyet halmot ígért s készületeket tett, hogy a vitéz magyarokkal szövetkezve, kiűzi a pogánynak nevezett törököt Európából. Julián pápai követ ekkor rávette a királyt és az országtanácsot az eskütörésre, azon hamis elvet hirdetvén, hogy a pogánynak adott hitet, nem kötelesek megtartani. Az uj hadjárat szeptember i. nyilt volna meg, de Európa segedelme csak Ígéret maradt; sőt a velenczei és génuai hajósseregek kapitányai, a törökszultán által megvesztegetve, éppen a törököket szállították át Ázsiából Európába. Nov. io-én volt az elhatározó ütközet a Feketetenger partján, Várnánál. A csata elveszett. Az esküszegő király, a béketörő pápai követ Caesa- rius Julián is a csatatéren maradtak. „Nem a mi hibánk az ütközet alatt, nem az ellenség ereje és vitézsége, hanem a mi bűneink, a mindenható igazságos Isten ítélete vertek meg minket“ — Írja a nemes Hunyady János e csatáról a pápának. A várnai csata s az azt követő országos bonyodalmak s a hazafiatlan és lelkiismeretlen magyar kényuraknak Giskrával való szövetkezése mentették meg a huszszita hitet Magyarországon. Azt azonban, hogy e hit szélesebb terjedelmet nem vett és az egész magyar nemzet által el nem fogadtatott, éppen azon körülmény okozta, hogy úgy a török ellen való védekezéssel elfoglalt kormányzó — Hunyady János, — mint maga V. László király alatt is, Giskra, több több foglalást tett s a • népet folyton rabolta, sanyargatta s ily rabló martalócz terjesztők utánra hitnek — kivált a tiszta magyarok közt — nagy kelendősége nem lehetett. Nem lehet itt elhallgatnunk azt sem, hogy a várnai (i444. nov. io.) s ehhez hasonló szerencsétlen rigómezei (i448. okt. 18.) csaták után, mindinkább félelmesebbé lett török. II. Mohamed elfoglalta Konstantinápolyt s azután Magyarország ellen készült. Hazánkat elhagyta egész Európa, el saját királya az ifjú V. László is, kit gonosz nagybátyja, az aljas Czilley Ulrik vezetett, elhagyták saját fiai, a világi és egyházi főurak is, csak Hunyady János készült annak védelmére, a maga saját és barátai s rokonai erejével. Két idegen volt még, a ki a nagy Hunyadyt támogatta: a pápa követe Carjaval János bibornok, és Kapisztrán János ferenczi szerzetes. Kapisztrán előbb Csehországban bámulatos eredménynyel téritgette vissza a huszszi’
