Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-02-26 / 21-22. szám
tákat a római kath. egyházba ; most eljött, hogy a törők ellen keresztes háborút hirdessen. — Nándonfehérvár (a mostani Bel- grád) volt Magyarország védő bástyája ez időben s benne Hu- nyady sógora Szilágyi Mihály parancsnokolt. Nándorfehérvárat Mohamed 150 ezernyi sereggel vette ostrom alá. Az összes keresztyén sereg alig ment valami 60 ezerre; de mégis i456. juli 16-án Hunyady apró naszádai teljesen megverték a török hajós sereget a Dunán ; a magyar hadvezér! tudomány és vitézség, Kapisztrán és a keresztesek rajongó buzgalma pedig csodákat müveit s megszalasztotta a büszke szultán hadait, úgy, hogy azok csak Szófiánál tudták magokat összeszedni. — A pápa e győzelem emlékére rendelte az Ur színe változása ünnepét s elhatározta, hogy Hunyadyt és Kapisztránt kitünteti; de a nagy hős meghalt 1456. aug. 1 i-kén Zimonyban, megölte őt a törökök által behozott fekete halál. A halálba nem sokára követte őt barátja Kapisztrán is. A király és Czilley eljöttek ezután Nándorfehérvárra, az óriási küzdelem helyét megnézni. Czilley Ulrik ez alkalommal kiakarta irtani Hunyady fiait, Lászlót és Mátyást; de maga esett a másnak ásott verembe; Hunyady László barátai felkon- czolták. V. László barátságot testvéri szeretetet esküdött a fiai sorsán aggódó özvegy Hunyadynénak Temesvárit s ennek daczára 1457. márcz. 16-kán Budán lefejeztető Hunyady Lászlót, Mátyást pedig magával vivé. Esztendőre ő maga halt meg iszonyatos kínok közt Prágában. V. László halála forrongásban találta a magyar nemzetet. Hunyady né sereget gyűjtött, hogy László halálát megbosszulja s Mátyást kiszabadítsa. A magyar nemzet pedig lerovandó Hunyady János érdemei iránt való háláját, királyává választotta a fogoly Mátyást a rákosi országgyűlésen i458. január 23-dikán. Mátyás fényt, hatalmat, dicsőséget szerzett a magyarnak s minden tekintetben megérdemelte a koronát. A nép örök emléket állított neki e közmondással: „meghalt Mátyás király, oda az igazság!“ O méltányolta s emelte s jutalmazta az érdemet — s maga is művelt lévén, - a műveltséget. így az Albert után kezdődő fejetlenség s polgárháborúk korában nagyon alá- szállván a világiak műveltsége: Mátyás kénytelen volt az állam vagy országos ügyek intézését, a követségeket a főpapokra bízni, mint a kik közül igen sok világlátott, tudós és tehetséges ember volt e korban. Ez okból azt is elnézte a király, hogy