Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-02-26 / 21-22. szám
248 Volt ekkor Lengyelországnak egy igen fiatal, de derék királya (Jagelló) Ulászló. Ezt akarták királylyá tenni és Erzsébettel összeházasítani. Erzsébet hallani sem akart róla; mert nem is ösmerte Ulászlót s azt hozta föl, hogy Ulászló fiatalabb ő nála sokkal, de meg neki okvetlen fia fog születni s igy ne járjanak más király után. Később a sok unszolásra beleegyezett, hogy Ulászlóhoz menjen, de midőn a követek már Lengyelországba eltávoztak : megszökött Budáról s a koronát Visegrádról ellopván Pozsonyfelé szaladt, de Komáromnál tovább nem mehetett mert ott fia született, kit Lászlónak nak kereszteltetett s nehány hónap múlva. Székesfehérváron megkoronáztatott. A hazafiak I. Ulászlót ismerték el királyul s kötelezték arra, hogy az országot lengyel segítséggel is védelmezze a török ellen. Erzsébet pedig, hogy fia érdekeit védje, két ellenséget teremtett kint bennt a szegény országnak. Fiát és a koronát III. Fridrik német császárnak adta át néhány magyar várossal együtt; másfelől behívta G i s k r a János cseh rabló vezért s azt Felső-Magyarország kapitányává tette. A cseh- hadak a Kárpátok mentén köröskörül, csak nem Pestig, a Hegyaljáig s Erdélyig befészkelték magukat s a kis László \ üdéimének ürügye alatt, zsarolták és sanyargatták rablómódra a népet. Velők sem I. Ulászló, sem a törökverő Hunyady János nem birt. A cseh hadak legnagyobb részt hussziták voltak. IV. Jenő pápa részint a hussziták, részint a törökök ellen megnyerni óhajtván Magyarországot, Caesarius Julián nevű követe által összehozta és kibékítette Ulászlót és Erzsébetet Győrben. A béke i44 3. decz. 16. ki is hirdettetett s Erzsébet csakugyan hozzá ment volna I. Ulászlóhoz; ez pedig kiszabadította volna a kis Lászlót, meg a koronát III. Fridriktöl. Erzsébet azonban 3 nap múlva meghalt. A pápai követ, az igen elszaporodott hussziták ellen is megnyerte a királyt, de mindenek előtt a félelmes törököt kellé visszarettenteni. Julián keresztesiül borút hirdetett a török ellen, de sokkal több sikere lett a Hunyady János föllépésének, ki a Vaskapunál i44.3, 80 ezer törököt vágott le, 1444-ben pedig a Balkán hegységei közt 5 napi csatában 5 török sereget tett semmmivé. A megrémült török Szerbiát, Havasalföldet, Boszniát, Herczegovinát, a Szörényi és maszói bánságot s Albánia egy részét visszaigérte s ily értelemben meg is köttetett a béke io
