Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-01-15 / 15-16. szám

185

állományt az által növelhetjük, ha meggyőzünk minél több gazdát arról, hogy a legtisztább pénz-hasznot a marha tartás adja, ha legelő viszonyainkat úgy rendezzük, hogy könnyűvé tesszük mindenkire nézve a marha nevelést, s végre ha szabályrendeletileg eltiltjuk az egy éven alóli borjuk vágását, mely egy nagy csapás a nemzeti gazdaságra. A fogyasztási adó ellen most nem szólok, noha azt is lehetne sok okok miatt alább szálitani. A mi pedig a mészárosok kapzsiságát illeti, az ellen szövetkezhetünk mi fogyasztók, állíthatunk egyesült erővel mészárszéket s mérethetjük saját magunk megbízottja által a marhahúst. Vagyis alakítsunk fogyasztási egyletet.

— De hát miképen, és minő szervezet szerint lehetne azt az egyletet megalkotni ? — kérdi egyik szomszédom.

— Legelsőben is össze számítjuk, hogy a faluban kinek- kinek mennyi húsra volna szüksége egy héten, s akkor azt mondjuk, mi állítunk fel egy mészárszéket, biztosítjuk a húsvágót arról, hogy minden vasárnap száz vagy kétszáz kiló húst elfogyasztunk, ha azt az időnként kölcsönösen megállapított méltányos árban fogja mérni. így lehetne elérni azt, hogy jó és olcsó marhahúst fogyasztanánk, s vágni való marhánkat helyben kimérethetnénk.

— így elmondva a terv szépnek látszik, de nem hiszem, hogy kivihető legyen, mivel az egyetértés hiányzik közöttünk.

— Mindenesetre nagy akadálya az nálunk az egyesülésnek, hogy egyet nem értünk, de nem épen legyőzhetetlen az akadály. A gazda ember szívesen belép olyan egyesületbe, hol hasznot lát. Miért tartunk közös csordát, nyájat; miért nem őriztetjük marhánkat külön-külön ? mert az egyesülésből hasznot huzzunk. Az egyesülés csodákat müvei. A vesszőt egyenként a gyermek is könnyen szét tördeli, de csomóba kötve nagy erőnek is ellen áll. A gőz, ha szétbocsátjuk a levegőben, eloszlik; ha pedig összegyűjtjük, nagy erőt tud kifejteni. így vagyunk mi emberek is a társadalomban. Ha egyesülünk valami czélra, könnyen elérjük azt, mig magunkra hagyva külön-külön egy lépést sem tehetünk. Miért ne egyesülnénk pedig ott, hol sokszoros haszon kínálkozik ? !

— Dé még ezzel nem segíthetjük oda a szegény embert, hogy marhahúst vehessen családjának, még ha ólcsóbbá lehetne is azt tenni számára.

— A marhahúsnak meg van az a különös tulajdonsága,