Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1881-01-02 / 13. szám
Máté evángyéliomának 1.3-ik részében 7 ilyen példázat van megírva, melyeknek mindenike, mely a nevezett rc'sz 31. 32-ik versében van feljegyezve, igy hangzik: „Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, melyet az ember vévén elvet az ő mezéjében. Mely jóllehet minden magoknál kissebb, de mikor felnevekedik a füvek közt legnagyobb és végre fa nevekedik belőle, annyira hogy az égi madarak reá szálljanak és fészket rakjanak az ágain.“ Ha már tudjuk azt, hogy a mustár keleten egy oly növény, a mely igen lassan nő, csak sok év múlva terem gyümölcsöt, de végre, Idvezitőnk szavai szerint is, fa nagyságúra is megnő: látnivaló, hogy ezen példázat igen találóan ábrázolja a Krisztus anyaszentegyházát, a mely kezdetben oly igen kicsiny volt és a melyr lassan bár de folyvást növekedett, növekedik ma is, és hova tovább mind e széles földre kiárasztja jótékony hatását. Jól tudjuk ugyan is, hogy kezdetben csak 12 tanítvány környezé Jézust és még halálakor is alig volt 100-nál több követőinek száma — de már az első pünköst innepén Péter apostol lelkes beszéde 3000 lelket nyert meg a „mennyek országának“ és ezzel megalakult az első keresztyén gyülekezet. Ezután következett az üldözések hosszú sora, magok az apostolok is, az egyetlen Jánost kivéve, mind vértanúi halált haltak és mégis folyvást nevekedett az anyaszent- egyház, 300 év múlva már a trónokig terjeszté hatalmát, és a 325-ik évben maga a római császár Nagy-Konstántin is keresztyénné lett, és roppant birodalmában a keresztyén vallást tette uralkodó vallássá; ma pedig már a föld minden részén el van az terjedve, és több mint 3oo millió lélek hajlik meg a Krisztus neve előtt. Íme a kis „mustármag“ 19 évszázad lefolyása alatt óriási terepélyes fává nőtt, melynek árnyában sok népek milliói találják lelkök békéjét, szivök nyugalmát. A „mustármag“ példázata azonban nemcsak az egyetemes kér. anyaszentegyházat jellemzi és ábrázolja híven : hanem annak egyes részeit is. És én ugyhiszem, nem tévedek ha azt állítom, hogy hivebben és találóbban nem jellemez, nem ábrázol semmi más részt: mint épen a mi magyar református egyházunkat. Nézzük meg ennek negyedfélszázados történrtét, nézzük meg iskoláit, templomait, nézzük meg jótékony intézeteit, egyes gyülekezeteit a legkissebbtöl a legnagyobbig: mindenütt és mindenhol azt találjuk : hogy csak „mustármag“ volt
