Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1881-02-27 / 21. szám
203 szonynak, a szolgának és szolgálónak, és mind annak „a mi a családfő kapuin belől vala.“ Minden család az Istenházába készült. Mindenki felölté ünnepi tisztes ruháját, — a leányok fejükre tűzték bogiáros pártájokat, melyről a tenyérnyi szélességben lecsüggő gyönyörű pántlika takará, — a szintén pántlika bokorral végződő hajfonadékot. Alig kondul meg az első harangszó, már a városnak vagy falunak népe, örege, apraja, ur és közrendi!, elöljáró és alattvaló, seregestől ment a templomba, a nők férjeikkel, az ifjak, unokák öreg szüleikkel, az apák gyermekeikkel, hogy Isten parancsolatja szerint „a hetedik napol megszenteljék, lélekben és igazságban. Felpattogtak az énekes könyveknek kapcsai, és egyike a buzgó népségnek természet adta gyönyörű hangjával megkezdd az éneket : lm béjöttiink nagy örömmel Felséges Isten! A te szentidnek gyülekezetibe’ A te templomodba’ Felséges Atya Isten“ — és ezt követé a másik, a harmadik, mind addig, mig a kántor vévé át az ének vezetését. Be jött a lelki atya hosszú fekete bőpalástjában s mig ő — bemenő buzgó imáját elvégezd, — a nép felállott, hogy őt, az Isten szolgáját, — az ige hirdetőjét megtisztelje; mert hiszen az rájuk is kérte a Szentleiket. Az éneklés bevégeztetett, az Isten szolgája felment a szószékbe, a honnét Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek nevében bocsátá fel hivei körében, a mindenható zsámolyához áhitatos imáját, és a nép leborulva Isten szent szine előtt, buzgóságo- san egy szívvel lélekkel lassú, de hallható hanggal mondá a fohászt utánna, melynek füstje jó illatként emelkedett fel a jóságos, a magasságban élő Istenhez. Mély csend állott be a hallgatók között, és kétszeres figyelemmel hallgatták, a Bibliából felvett Szent leczkét, hogy azt odahaza majd felkeressék, s a gyülekezetnek kicsinyje és nagyja nem látott mást, az Isten szolgáján kívül, — nem hallott mást mint a hirdetett szent igét. Ha Isten elvett áldásán örömöt prédikált a lelki atya, — örömkönnyek hulltak a hívők szemeiből; ha közcsapás, ha köz
