Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)

1880-10-17 / 2. szám

30

mes illatú virágbk. A ház fehér, az udvar tiszta; a gazdasághoz tartozó eszközök mind rendben, minden helyén; semmi rendetlenség-^semmi helytelen, amiben a szem hibát fedezhetett volna fel.

És bent a házban? Ha bement az ember hozzájuk, szinte érezte s lehetetlen is volt nem éreznie, hogy ott boldog emberek laknak! ''Az asszony, a takaros, rendes, gondos háziasszony mindent oly íjgyesen, oly rendben tartott, két kedves gyermekét oly gonddal ápolta, nevelte, hogy irigyeltük a mi atyánkfia sorsát s óhajtottuk : vajha egykor ily kellemes legyen a mi osztályrészünk is» fi házaseletben !

És m^gf? — Midőn újra találkozánk, — mily ellentét, mily felfordult világ, mily nyomor, rendetlenség az egész háztájon! A Wis kert elhagyatott, az udvar dudva és szeméthalom, a ház Vedlett, meszeletlen, fedélzete roskatag; becsorog s véeig- fut Valán az esőviz. Gazdasági eszközök sehol; apró- marha-baromfi sehol; a gazda sincs, az asszony sincs sehol. He hát a ház belül? Üres, és bár üres, mégis tisztátalan. A vetett ágyaknak nyoma sincs; penészes szalma lett nyoszo- lyájuk; az Ínség és nyomor a takarójuk.

Fájó szívvel fordultam el a hajléktól.

Hallottam történetüket, a lefolyt tizenkét év történetét. Mily egyszerű, mily tanulságos, mennyien látják s mégis mily mindennapi!

Történetünk ez:

Az asszony szülei elhalván, átvette reászálló s nem megvetendő szülei örökségét. Vagyonuk ez által oly tetemesen megszaporodott, hogy gond nélkül nézhettek a jövőbe. Ah, de a vagyonnal beköszöntött hozzájuk a baj "is. Az asszony kezdte elbizni magát, nem dolgozott, nem látott utána többé női kötelességének, mint kellett volna, és mint ezt azelőtt tévé. A férfi ezért megszólitá. Az asszony visszafelelt. Felhozta vagyonát, elmondta, hogy neki már nem szükséges dolgozni, megél a nélkül is.

így ment ez pár évig. A férfi fájó szívvel tapasztalta, hogy bár vagyonuk az íjrökség által megkétszereződött, de még sem boldogulnak, neJf is boldogok. Lassanként azt is tapasztalnia kellett, hogy kiadásuk is több, mint a mennyi jövedelmük van, mert sok volt a bejáró, sok volt a se- gitség, s azok aztán mind tőlük éltek, ki egyet, ki mást vivén el a háztól, mire a dolga után nem néző asszony nem ügyelt.