Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)

■ A Képzőművészeti Egyetem (Andrássy út 71.)

sítása céljából a szomszéd telekre bérbe adható házat építtetett a társulat, és a Zeneakadémia elhelyezésére bérbe adta azt a kultuszminisztériumnak. (Egy időben az iparművészeti iskola is ennek az épületnek a földszintjén működött, bérét a kultusztárca fedezte.) A Liszt Ferenc téri Zeneakadémia felépültével az épület funkcióját vesztette, ezért a Képzőművészeti Társulat eladta. Idővel irodaházzá alakították, hangversenytermébe is köztes födémet hűztak — így szomorkodott az 1980-as évek közepéig, amikor az eredeti funkció újraélesztését határozták el. A nagytermet régi formájában helyreállították, mellette a lehetőségekhez mérten rekonstruálták Liszt Ferenc egykori lakását, amely most emlékmúzeumként működik. A felsőbb emeleteken tantermek vannak ma is. A régi Zeneakadémia építészetileg jelentéktelen, bár belsőinek kissé avítt, de meghitt hangulatát nem lehet tagadni. A műemlék-helyreállítás ritka, de követendő példája valósult itt meg. Úgy hoztak helyre egy épületet, mintha időközben mi se történt volna. A belső terek megmaradtak, megközelítően abban a formában, ahogy valaha lehettek. Ehhez természetesen hozzásegített az is, hogy az épület eredeti funkcióját kaphatta vissza.

A Műcsarnok sorsa sem volt kevésbé eseménydús. Már felépültekor (1877) is szűknek, szobrok befogadására alkalmatlannak bizonyult, és a világítása 35