Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)
sem volt megfelelő. 1896-ra, a millenniumra felépíttette a társulat az új Műcsarnokot a mai Hősök terén. Ekkorra elkészült az Üllői úti Iparművészeti Múzeum és Iskola épülete is, a földszintet eddig bérlő intézmény is kiköltözött a Műcsarnokból. Új funkciót nehezen lehetett találni. A földszintet kamaraszínházzá alakították; itt működött az Andrássy úti Színház, majd a második világháború után az Állami Bábszínház. Az 1930-as években a kiállítótermekben nyílt meg az Új Magyar Képtár. Azután évtizedekig ismét használatlan volt, a nyolcvanas évek közepétől a Képzőművészeti Főiskola nyilvános kiállítóteremként működteti, ahol elsősorban az iskola múltjával és jelenével kapcsolatos kiállításokat rendeznek. A régi Műcsarnok Adolf Lang jelentős alkotása, a veronai Palazzo Bevilaqua mintájára készült, jó aránnyal, gondosan mérlegelt részletekkel. Lépcsóházát és emeleti előcsarnokát Lotz Károly freskói díszítik. A Képzőművészeti Egyetem épületét a Stuttgartból Pestre települt és itt meggyökeresedett építész, Rauscher Lajos tervezte (1876). Az épület egyszerű monumentalitását tekintve elcsodálkozunk rajta, hogy Rauscher miért nem kapott, vagy miért nem vállalt a későbbiekben tervezést. Évtizedekig elismert dekoratív festő, városképfestő, építészetirajz-tanár volt a Mintarajztanodában, majd a Műegyetemen, számos építészeti pályázat zsűrijének volt tagja — de más építészeti munkájáról nem tudni. A Mintarajztanoda homlokzatát is sgraffitóval díszítette, akár a köröndi MÁV nyugdíjintézeti palotát vagy a Sugárút páros oldalát lezáró - hatvan évvel ezelőtt lebontott — egykori Edelsheim-Gyulayvillát. Az Izabella utca és a Rózsa utca közötti háztömb a Magyar Államvasutak Székháza, az Operaház és a Képzőművészeti Főiskola mellett ez a harmadik Andrássy úti középület, amely építése óta eredeti feladatát tölti be. Rochlitz Gyula, a MÁV magasépítési osztályának vezető építésze tervezte 1876-ban. A páros oldal egységes házsorából három épület emelkedik ki. A rossz emlékű Andrássy út 60.-at 2002-ben otromba építészeti trükkel vizuálisan is kiemelték a környezetből. Az eredetileg jelentéktelen háromemeletes, gangos bérház az 1940—50-es évek politikai terrorjának jelképe lett, mivel 1944-ben a nyilasház, a „Hűség Háza" volt, majd 1956-ig az Államvédelmi Hatóság működött benne. Az Andrássy út 62. szám, Bobula János építész-építőmester háza, loggiás homlokzatával tűnik ki a sorból. Az Izabella utca sarki épület (And- 36
