Holló Szilvia Andrea: A fővárosi „művek” - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

■ Mlóó Cholera éó Ma&ter Lindtey jegyeóek (karikatúra a Borsszem Jankóból, 1872)

ban a városban időről időre felbukkanó, gyakran halálos kimenetelű járványos betegségek miatt nem várhattak tovább.

Az évszázad talán legnagyobb kolerajárványa hazánkban 1872 szeptemberében vette kezdetét. A kór egy hónappal később Budán, majd Pesten is felbukkant, közel három és félezer ember halálát okozva. A város vezetői tudták, hogy hiába az orvostudomány fejlődése, ha nem létezik hatékony megelőzés, a betegség kórokozója pedig a szennyezett ivóvízzel jut a szervezetbe. Kolerabizottmányt állítottak föl az általános védekezés irányítására, a konkrét esetekkel albizottmányok foglalkoztak, ők ellenőrizték a rendeletek pontos betartását: például minden reggel nyolc órakor valamennyi magánházban kötelező volt az árnyékszékeket vasgáliccal fertőtleníteni, este hét és nyolc óra között pedig a csatornákat nagy mennyiségű vízzel átöblíteni. Dr. Fodor József is azok közé tartozott, akik a csatornázás fontosságát és egyúttal a megelőzés szükségességét hangoztatták. Helyszíni tapasztalatok alapján könyvet is írt Közegé&z&égügy Angolonzágban címmel, s miután megvizsgálta a lakásviszonyokat, az étkezési szokásokat, a rendelkezésre álló

68