Holló Szilvia Andrea: A fővárosi „művek” - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)
mányozásában komoly jártasságot szerző Tehel Lajos múzeumőr érte el, aki a tudományos gyűjteménynek otthont adó Batthyány-villa falán gyújtotta meg gázlámpáját 1816 júniusában (az épület a mai Nemzeti Múzeum helyén állt). „Nagy számú nép bámulta e hazánkban legelső éi jól sikerült tüneményt” - jegyezték fel lelkendezve a szemtanúk. Egy évtizeddel később Kappel Frigyes bankár Bálvány (ma Október 6.) utcai házában gázzal világítottak, és az utcán is felállítottak egy lámpát, bár a légszeszt kőszén helyett repceolajból készítették. Kappel példáját több pesti nagykereskedő követte, sőt újabb évtized múltával saját fejlesztőt rendeztek be az újonnan nyílt Nemzeti Színházban. Tőlük vásárolta a légszeszt a népszerű belvárosi Pilvax kávéház is. A gázvilágítás ekkoriban még több érzékszervre hatott, mint kellett volna, mert nemcsak fényt ontott, de meglehetős szagokat is. Jókai Mór azonban ezt is elnézte: „£nnek a gáznak egy kicsit áporodott, savanyú-káposzta szaga volt, de eltűrtük nemzeti büszkeségből. " A színház 1838. március 9-én fellobbant világítását Balogh István színész felügyelte tizenöt éven át. E kezdeményezések sikerén felbuzdulva a város 1839-től nyilvános pályázaton kereste azt a vállalkozót, aki a legkedvezőbb feltételekkel, olcsón üzemeltetné az utcai világítást, s ehhez megépítené az első pesti gázgyárat. Addig ugyanis csak egyedi gázfejlesztők működtek, s legfeljebb a felesleget értékesítették. A pénzintézetet alapító Fáy András is üdvözölte a gázvilágítás szükségességét bizonygató városatyák ténykedését: „Óriási léptekkel halad előre Pest, minden év közelebb hozza Bécshez. ’’ A város vezetői 1846-ban szerződést kötöttek a boroszlói gáztársasággal, de a szabadságharc viharában senkit sem a gázgyár megépítésének kérdése foglalkoztatott, ezért csak a hadi események múltával vették elő ismét a még érvényben lévő szerződést. A gyár helyének kijelölésében ekkor már nem tudtak megegyezni, így végül új pályázatot kellett kiírni. Jelentkezőkből, érdeklődőkből nem volt hiány, mivel a gázgyártás külhonban elért üzleti sikere sok vállalkozó, üzletember fantáziáját megmozgatta. „A légszesz világításról ismét Ijoly a napi beszéd. Nemrég mi is közöltük, hogy nürnbergi vállalkozók tettek olly ajánlatot, melly az eddigieknél kedvezőbb. - £zen ajánlatra a m. helytartóságtól olly utasítás érkezők Pestváros tanácsához, hogy kérdezze meg a Wodiáner nagykereskedő házat, melly szintén tőn vállalkozási ajánlatot, 10
