Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

A pályát körülvevő földlelátón 15 ezer állóhely, a faépítésű tribünön pedig 1800 ülőhely várta a szurkolókat, a sporttelep egészében mégis igen szerény képet mutatott. A második világháború idején a Béke úti telepet rommá lőtték, a csapat ezért a negyvenes években az Elektromos pályáján játszott. (Itt, a Latorca utcában, 1926-ban kezdték építeni a rendkívül tetszetős, komplex sporttelepet. Ez volt Magyarország első villanyvilágítású fut- ballpályája, amely ráadásul az ostromot is szerencsésen átvészelte.) A Vasas az ötvenes években a Mépligetben, a Népstadionban, az évtized végétől pedig megint a Béke utcában játszotta hazai mérkőzéseit. Az immár a Fáy utcára nyíló stadion csak 1971 és 1973 között nyerte el mai külsejét, majd 1976-ban elkészült a pálya világítása is. A sporttelephez tartozik az 1976-ban felépült sport- csarnok, valamint több kézilabda- és futballpálya. A Vasas kezelésében van a BBTE-től megörökölt pasaréti telken felépített sporttelep, az ugyanitt lévő teniszstadion, és Óbudán a Folyondár utcai sportcsarnok is.

Külső kerületek

A Régi idők focijának széljárta, salakos-homokos, elrongyolódott hálójú, külvárosi pályái az évek során pusztulásnak indultak. A Lehel úti, az Amerikai úti, a Liget, a Hölgy, a Halom, a Berlini, a Bihari, az Öv, a Mező és az Attila utcai meg a Fehér úti pályán valaha első osztályú meccseket játszottak, ma talán már nincs, aki emlékezne rájuk. E távoli sportpályák közül azonban néhány ma is működik.

Újpesti Torna Egylet

(IV., Megyeri út 13.)

Az CITE futballistái már-már kiszorították a métá- zókat a Nép-szigetről, ám 1900 elején inkább bérbe vették Károlyi László gróftól az újpesti pamut43