Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

Az MTK-stadion találékonysággal kellett ellensúlyozni. Ebben a helyzetben nagy vállalkozásnak tűnt, hogy a klub 1911-ben sporttelep céljára hétholdas területet vá­sárolt az úgynevezett Temető-dűlőben, nem messze a Pékerdőtől, ahol a legelső - csonttörő - futball­meccset játszották a fővárosban. Goll Elemér és Werner Frigyes pályázata szerint „a footballpálya helye, egész területe füves gyeptéglákkal boríttatik, mindenütt alagcsövekkel ellátva, és két hatalmas tribün építése kezdődik, mely páholyokkal, számo­zott ülőhelyekkel és állóhelyekkel ellátva, a belőle kiágazó lépcsőkkel mintegy 25 000 ember befo­gadására van szánva, ütóbb hozzájárul még az állótribüntől a nagytribünig félkörben kiépített ha­talmas betonlépcsőzet, mellyel a pálya befogadó- képessége tetemesen emelkedik”. E tervnél csak az volt csodálatosabb, hogy fél éven belül csak­ugyan meg is valósult, s a sporttelepet 1912. már­cius 31-én átadták. Ekkorra készen állt a húszezer nézőt (később ennél is többet) befogadó, 110 x 64 méteres, füvesített futballpálya, s mellette a nem­zetközi versenyek rendezésére alkalmas atlétikai pálya. A következő esztendőben felépült a Mar- kovics Károly tervezte klubház is. A Ferencváros­sal folyó versengés a csapatokról immár a stadio­nokra is átterjedt. (Jjabb és újabb, egyre szebb és nagyobb lelátók épültek az üllői és a Hungária úton a szurkolók elhelyezésére és az örök rivális 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom