Adamkó Péter - Dénes György - Leél-Őssy Szabolcs: Budai barlangok - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)
A BARLANGOK KELETKEZÉSE A budai barlangok többsége — és valamennyi itteni nagybarlang — a hidrotermás, tehát hévizek által kialakított barlangok közé tartozik. Kialakulásukban a megfelelő kőzetanyag mellett döntő szerepet játszottak azok a tektonikai repedések, amelyek át- meg átjárják a hegységet. Ezek a repedések a kőzetek kialakulása után, hegységszerkezeti mozgások (például kiemelkedés) során keletkeztek. A hévforrások nagy mélységből föltörő vize, illetve a felszínről leszivárgó csapadékvizek ezekben a repedésekben tudtak „közlekedni”. így barlangi járat ott alakulhatott ki, ahol tektonikus repedés már korábban létrejött. Az ezekben kezdetben csak szivárgó vizes oldatok a falakat oldották, a réseket tágították. Általában több repedés találkozásánál jöttek létre a nagyobb termek. Ha ránézünk akármelyik nagyobb budai barlang térképére, azonnal szembetűnik, hogy a barlang rendszerét egymással többé-kevésbé párhuzamos, keresztirányú hasadékokkal kiegészült járatok alkotják. Ennek az az oka, hogy a tektonikus repedések egymással többnyire párhuzamosak. Ez nem is lehet másként, hiszen az egyes hasadék-rendszerek azonos erők hatására, azonos feszültségtérben keletkeztek, de persze különböző időkben különböző irányú erők hatottak a kőzetre. Ez tükröződik a repedéshálózaton is. A különböző összetételű, más-más tulajdonságú, eltérő ionkoncentrációjú, külön-külön már telített vizek, illetve oldatok keveredésük következtében újból oldóképessé válnak, az ennek nyomán bekövetkező oldás a keveredési korrózió. Ha ilyen keveredés hosszú ideig fennáll, a keveredés zónájában viszonylag nagyméretű hasa- déktágulatok, barlangjáratok alakulhatnak ki. A keveredés zónája a budai hegyekben mindig ott volt, ahol a mélyből felnyomuló forró vizek találkoztak a felszínről leszivárgó, egészen más összetételű és ionkoncentrációjú, csapadék eredetű hideg vizekkel. A mészkőben és általában a karbonátos kőzetekben az összefüggő repedések mentén — a közlekedőedények törvényének megfelelően — állandó vízszint, úgynevezett karsztvíz- szint alakul ki. Ezt mindenütt a hegylábi források, Budapesten a Duna mindenkori vízszintje szabja és szabta meg, mert itt a természetes hőforrások (például a Lu7
