Adamkó Péter - Dénes György - Leél-Őssy Szabolcs: Budai barlangok - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)

A BARLANGOK KELETKEZÉSE A budai barlangok többsége — és valamennyi itteni nagybarlang — a hidrotermás, tehát hévizek által kiala­kított barlangok közé tartozik. Kialakulásukban a megfelelő kőzetanyag mellett döntő szerepet játszottak azok a tektonikai repedések, amelyek át- meg átjárják a hegységet. Ezek a repedések a kőzetek kialakulása után, hegységszerkezeti mozgá­sok (például kiemelkedés) során keletkeztek. A hévfor­rások nagy mélységből föltörő vize, illetve a felszínről leszivárgó csapadékvizek ezekben a repedésekben tud­tak „közlekedni”. így barlangi járat ott alakulhatott ki, ahol tektonikus repedés már korábban létrejött. Az ezekben kezdetben csak szivárgó vizes oldatok a falakat oldották, a réseket tágították. Általában több repedés találkozásánál jöttek létre a nagyobb termek. Ha ránézünk akármelyik nagyobb budai barlang tér­képére, azonnal szembetűnik, hogy a barlang rendsze­rét egymással többé-kevésbé párhuzamos, keresztirá­nyú hasadékokkal kiegészült járatok alkotják. Ennek az az oka, hogy a tektonikus repedések egymással több­nyire párhuzamosak. Ez nem is lehet másként, hiszen az egyes hasadék-rendszerek azonos erők hatására, azonos feszültségtérben keletkeztek, de persze különbö­ző időkben különböző irányú erők hatottak a kőzetre. Ez tükröződik a repedéshálózaton is. A különböző összetételű, más-más tulajdonságú, elté­rő ionkoncentrációjú, külön-külön már telített vizek, illet­ve oldatok keveredésük következtében újból oldóképes­sé válnak, az ennek nyomán bekövetkező oldás a keve­redési korrózió. Ha ilyen keveredés hosszú ideig fennáll, a keveredés zónájában viszonylag nagyméretű hasa- déktágulatok, barlangjáratok alakulhatnak ki. A kevere­dés zónája a budai hegyekben mindig ott volt, ahol a mélyből felnyomuló forró vizek találkoztak a felszínről leszivárgó, egészen más összetételű és ionkoncentráció­jú, csapadék eredetű hideg vizekkel. A mészkőben és általában a karbonátos kőzetekben az összefüggő repe­dések mentén — a közlekedőedények törvényének megfelelően — állandó vízszint, úgynevezett karsztvíz- szint alakul ki. Ezt mindenütt a hegylábi források, Buda­pesten a Duna mindenkori vízszintje szabja és szabta meg, mert itt a természetes hőforrások (például a Lu­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom