Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)
A gyógymasszőrök, fürdősmasszőrök, úszómesterek ma is a gyógyfürdők, uszodák és strandfürdők kulcsemberei, éppen ezért nem mindegy, hogy szakmai tudásuk, nyelvismeretük, magatartásuk milyen. A már említett, 1996-ban megjelent népjóléti miniszteri rendelet külön fejezetben tárgyalja a fürdős szakmával szemben támasztott követelményrendszert. Gyógymasz- szőri képesítést ma már csak érettségizettek szerezhetnek, ennek bevezetése a cél a többi szakterületen is. Budapest földtani felépítéséről A főváros térképe fölé hajolva szembeötlik a Duna csíkjával kettéosztott város két felének eltérő földrajzi arculata. A jobb parton - Budán - hegység emelkedik a magasba, a bal parton - Pesten - a messzeségbe nyúló Alföld szélén állunk. A kettő határán folyik a Duna, ott, ahol a földkéreg szerkezetét is megszabó nagy, észak-déli irányú törés a folyó számára a legalkalmasabb helyet kínálja. A mai Budapest környékén a földtörténet középkorának elejétől kezdve hol tenger, hol szárazföld volt. A tenger üledékeként maradt meg a mészkő és a dolomit több ezer méter vastag rétegsora, amely a föld- történeti középkor elején, mintegy kétszázmillió évvel ezelőtt rakódott le. A földtörténet középkorának további, mintegy százhúszmillió évnyi időtartama alatt szárazföldként emelkedett ki ez a terület a környező tengerből. Az előzőleg lerakodott mészkő és dolomit ösz- szetöredezett a kiemelkedés során, és szárazra kerülve lassú, de folyamatos lepusztulásnak volt kitéve. A földtörténet újkorának első felében a középkori mészkő és dolomit lepusztult felszínére agyag-, már- ga-, homok-, homokkőrétegek települtek. Budapest mai területe a földtörténet újkorának mintegy 65 millió éve alatt többször kiemelkedett, s így szárazföld volt, többször pedig a tenger szintje alá süllyedt, s a tengerfenéken halmozódott egymásra a lerakodott üledék sok-sok rétege. A földkéreg mozgása következtében törések, törésrendszerek keletkeztek, ezek tették lehetővé, hogy a víz beszivárogjon és mozoghasson. 14
