Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

A földtörténet középkorában az itt hullámzott ten­gerben lerakodott mészkő és dolomit a Budai-hegy­ségben több mint négyszáz méterrel emelkedik a Du­na szintje fölé. ügyanezek a kőzetek a legkeletibb hegy­tetőktől két-három kilométer távolságra - a pesti oldalon ezer méter mélyen vannak a Duna szintje alatt. Tehát Budán e kőzetek hegységet építenek fel, amelynek fő tömegét adják, Pesten ugyanezek a kő­zetek a medencének csak az aljzatát képezik, s rajtuk a fiatalabb üledékek rétegei tetemes vastagságban töl­tik ki magát a medencét. Mind a mészkő, mind a do­lomit önmagában vízzáró kőzet, de mivel e kőzetek ri­degek, a szerkezeti mozgások hatására törnek, mor­zsolódnak. Hosszú idő alatt a kőzet hasadékaiban mozgó víz egész hasadékrendszereket tágíthat na­gyobb üregekké, összefüggő járatokká. A mészkő- és dolomitkőzetek tömegeiben végbemenő, a hasadéko- kat oldással tágító és üregeket alakító folyamatot karsz­tosodásnak nevezzük. Eredménye többnyire barlan­gok kialakulása. A karsztosodott mészkő és dolomit nagy mennyi­ségű vizet tárol az összefüggő repedésekben, repedés­rendszerekben. A víz a föld felszíne alatti lefolyás végén bővizű forrásokban, úgynevezett karsztforrásokban jut ismét felszínre. Ha a több ezer méter vastag karsztosodott mészkő és dolomit olyan mélységig nyúlik a felszín alá, hogy az ott uralkodó hőmérséklet hatására a hasadékokban tárolt víz is felmelegszik, akkor a karsztosodott kőzet­tömegben tárolt karsztvíz - vagy annak egy része - me­leg forrásokban tör elő. A földtörténet újkorában, a harmadidőszak első fe­lében (eocén) trópusi sekély tenger vize borította a te­rületet. A jól átvilágított, meleg vizű tengerben a fené­ken mészalgák tenyésztek, és különösen sok apró, mész- vázat építő egysejtű állat élt. A mészvázukból és a mész­algák megkövült maradványaiból álló mészkő nagy területen található, az idős mészkőre és dolomitra köz­vetlenül rátelepülve. Vastagságánál és karsztosodott- ságánál fogva jó vízvezető-víztároló kőzet. A két na­gyon eltérő korú képződmény hasadékainak rendszere 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom