Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)
Budapest gyógyfürdőinek helyzete, állapota ma olyan fontos kérdés, hogy 1996-ban kormányrendelet és népjóléti minisztériumi rendelet jelent meg, melyek a korszerűsítést, a megfelelő vízminőség biztosítását, a fürdővendégek jobb kiszolgálását tűzték ki célul. Előírták azt is, hogy az uszodák és strandfürdők medencéit a víz tisztán tartása érdekében 2002-ig - kivétel nélkül - korszerű szűrő-forgató berendezéssel kell ellátni. Büdapest a fürdők városa Már 1875-76-ban megkezdődött Magyarországon a fürdők feladatainak, ellenőrzésének és tulajdonjogának korszerű törvényi szabályozása. 1891-ben megalakult a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiái Egyesülete. A gyakorló orvosokat, a fürdőorvosokat, a balneológiával foglalkozó szakembereket, a fürdők és ásványvíztelepek tulajdonosait, valamint azok bérlőit tömörítő egyesület céljai között szerepelt: „a balneológiának és annak segédtudományainak mívelése és népszerűsítése, a hazai fürdők és ásványvizek kezelésének javítása”. Az alakuló közgyűlésen elnökké dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanárt, főtitkárrá dr. Lőw Sámuelt választották. Az egyesület nemcsak a hatóságok és a szakemberek érdeklődését keltette fel a fürdők iránt, hanem a nagyközönségét is. 1922-ben megalakult a Budapest Fürdőváros Egyesület. Az alakuló ülésen gróf Apponyi Albert - korának nagy tekintélyű politikusa - mondott beszédet. 1925- ben elnökké József nádor dédunokáját, dr. József Ferencet választották, aki nemcsak névleges elnöke, hanem tényleges irányítója lett az egyesületnek. O volt a Budapest fürdőváros gondolat egyik lelkes szószólója is. 1927-ben - első ízben - az egyesület vitte a törvény- hozás elé a magyar idegenforgalom ügyét. Kezdeményezésére rendezték 1937. október 7. és 14. között Budapesten az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust, ünnepélyes megnyitójára október 8-án a Magyar Tudományos Akadémián került sor harminc állam 342 külföldi vendégének jelenlétében. Október 11-én a Gellért Szálló hangversenytermében megalakult a Nem9
