Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)
zetközi Fürdőszövetség, állandó székhelye Budapest lett. Ezt a döntést Heinrich Vogt professzor, a Reichsanstalt für das Deutsche Baderwesen igazgatója a kongresszuson így indokolta: „Egyetlen város sem tarthat igényt erre több joggal, mint Budapest, melyet a természet pazar bőkezűséggel halmozott el kitűnő hatású gyógyvizekkel, páratlan természeti szépségekkel; emellett Budapestet magas orvosi felkészültsége, gyógyintézeteinek kitűnő felszereltsége, a tudományos kutatás magas színvonala méltóvá teszi, hogy a gyógyfürdők nemzetközi ügyeit innen intézzék.” Bár a második világháború eseményei miatt további nemzetközi rendezvényekre Magyarországon nem került sor, az alakuló kongresszus nagy szerepet játszott abban, hogy Budapest megkapta a fürdőváros címet. A Nemzetközi Fürdőszövetség neve időközben megváltozott: Fédération International du Thermalisme et du Climatizme (FITEC) - Nemzetközi Gyógyfürdőügyi és Klimatológiai Szövetség. Magyarország továbbra is aktívan részt vesz munkájában. A FITEC 1982-ben Budapesten, 1996-ban pedig Bükfürdőn tartotta kongresszusát. 1934-ben megalakult a Budapesti Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság, és a kezdetektől sokat tett annak érdekében, hogy a külföldi utazási irodákkal Budapestet - és különösen a gyógyfürdőket - megismertesse. Támogatta a fürdők vezetőinek törekvését, hogy a betegek ellátását megfelelően képzett szakemberekre bízhassák, jól tudva, hogy a fürdő egyik fontos pillére a jó fürdőszemélyzet. Az első hivatalos masszőrképző tanfolyam megszervezése is a bizottság nevéhez fűződik. A „FÜRDŐS” SZAKMA A gyógyfürdők kulturált, magas szintű működése - a természeti adottságokon és épített környezeten túl - személyzetének szakmai munkáján és viselkedésén múlik. Az úgynevezett „fürdős” szakma messzi múltra tekint vissza. Fürdős és Fördős vezetéknevünk is ebből származik. Tudjuk, hogy a XV1-XVII. században Budáid
