Buza Péter: Források és díszkutak - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)
Elveszett dallamok Idáig érve a budapesti források és díszkutak történetében, pontot is tehetnénk históriai utazásunk végére - hiszen elmondtunk már majdnem minden fontosat, s a teljességet bemutatni eleve nem is vállalkoztunk -, ha nem akadna még egy romantikus-kerek, példabeszédnek is beillő elmesélnivalónk. Egy székely ezermesterről szól a fáma, akit a Teleki grófok Marosvásárhelyen, még a múlt század elején felkaroltak, s aki 1822-ben megépítette csodálatos, vizet is kínáló, zenélő automatáját, hatalmas piactéri kúthá,- zát. Tetején Neptun-szobrot forgatott a várdomb oldalából alászálló forrás kinetikus energiája, óra szerint forgott a bronzfigura, mutatta az idő múlását s fertálynaponként, azaz délben, délután hatkor, éjfélkor és hajnali hatkor a környék falvaiba is elhallatszó muzsikátjátszott, gyönyörűséges dallamot. Bodor Péter azonban - mesélik Erdélyben - bűnbe keveredett. A város, ahol pedig tisztelték ügyességéért, halálra ítélte. S mert az volt az utolsó kívánsága, hogy még egyszer hallhassa kútjának muzsikáját, hát megengedték neki, hogy kívül a szabott órák rendjén megszólaltassa. Megtörtént, de: utoljára. Ki tudja, hol és hogyan rontotta el kényes mechanizmusát a bosszúra esküdött ezermester? Megjavítani senki sem tudta, többet senkinek sem muzsikált. 1911-ben lebontották, és itt véget is érhetne a régi történet. 1935-ban azonban megint akadt egy Teleki gróf - Teleki Domokos - aki 35 ezer pengőt tett le a budapesti Közmunkatanács asztalára, azzal a határozott kívánsággal, hogy a Margitszigeten épüljön fel újra Bodor Péter csodakútja. Az erről tudósító újságcikk az új műről elárulja, hogy minden tekintetben pontos mása lesz a vásárhelyinek, csak éppen halkabban szól, hogy a környék szállodáiban lakókat ne zavarja harsogásával, s nem csak a program szerint megszabott órákban, hanem pénzbedobásra is működtetik majd. Zenei vonatkozásban egyébként sem lesz tökéletes a reprodukció. Hiszen az eredeti dallamról nem maradt fenn feljegyzés egy sornyi sem, végleg elveszett a régi kompozíció. Páll Andor gépészmérnök sok hosszú hónapon át tanulmányozta a dokumentumokat, hogy a zenélőkút új terveit megalkossa társával, Jankó Gyula építésszel 57
