Buza Péter: Források és díszkutak - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)
dicséretébe a Vasárnapi Újság is kevert egy kis rosszallást: „Az előttünk lévő művön egy halászleánynak csinos és költői alakját látjuk, jobb kezében ruhája segedelmével egy nagy halat emelve, míg másik kezével bő szoknyáját festői redőkbe szedve pórázra fűzött kisebb halakat, s a halászat jelvényét - hálót - tart, a halak bal csípőjén lefelé függve, a dús redőzetben majdnem eltűnnek. Az egész a szemlélőre igen kellemes hatást tesz, és ha mégis hibát akarunk rajta keresni, talán csak azt lehetne itt megróni, hogy az efféle szegény sorsú halászleányoknál, mint amilyet ez is ábrázol, s kik éppen mint ez, kenyérkeresési nagy munkájokban vannak elfoglalva - nem igen divatozó szélességgel van öltözködve.” Fischer Rézit - hivatalosan a Halász-kutat - a középkori városmag lebontásának és teljes átépítésének idején szállították át a Népligetbe. 1899-ben hagyta el tehát a Halpiacot - nagyjából az Eskü tér helyén működött hajdanán -, hogy aztán 1985-ben, sok-sok évtized eltelvén, ismét visszaköltözzön az öreg városba, de mert jobb helyet nem találtak számára: a Kristóf térre. Gyakorlatilag minden részletét újra kellett faragni. A míves munka, a tökéletes rekonstrukció Lovas Sándort dicséri. Az első hal téri kút kialakításával szinte egy időben új díszkút épült Budán is - születésének esztendejét csak hozzávetőlegesen tudja meghatározni a kutatás: 1850- re teszi. (Van olyan szakértő is, aki az 1870-es évekre voksol). Antikizáló nőfigura a vízköpő posztamens dísze, Hébének titulálták mindközönségesen, de azóta a tudós műtörténészek kiderítették, hogy mintája Polykleitos gabii Artemis-szobra. Aki tudvalevőleg a vadászat istennője volt, míg Hébe az ifjúságé, de emellett a főpohárno- ki megbízatást is ellátta az Olimposzon. Ami bizonyosság a sok bizonytalanság közepette: közkút volt, míg eredeti helyén, a Nádor - ma Kapiszt- rán - téren állt, alkotója ismeretlen, első korszaka pedig 1923-ban ért véget. Amikor ugyanis itt a törökverő hős szerzetes, Kapisztrán János szobrát felállították, éppen azt a helyet nézték ki maguknak, ahol a kút - addig - működött. A szobrot ekkor átvitték a még Iskola térnek nevezett Hess András térre, de új helyén már csak díszként „üzemelt”. Nem sokáig: 1936-ban Ince pápa szobra került a helyére - úgy látszik, bárki és bármilyen szobor felállítását képzelte el a Várnegyedben, mindig 34