Radó Dezső: Parkok és erdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
ta meg az erdőt a koronauradalomtól. Ezzel megakadályozta kivágását. Az erdő szerepe ma, amikor az ember környezete már szinte jóvátehetetlen módon leromlott, mindenképpen több, mint az a 3-4%-os fanövedék, amit az erdő évente produkálni képes. Az erdő a vele szimbiózisban élő madarakkal, talajlakó baktériumokkal az ökológiai egyensúly pótolhatatlanul fontos eleme. A dombos budai oldalakon a termőföld védelmét is szolgálja: ahol kivágják a fákat, a termőföldet lemossa a víz és elhordja a szél. BüDASZENTLŐRINC (SÁGVÁRI LIGET) A Moszkva térről induló 22-es autóbusz visz a Budakeszi út és a gyermekvasút kereszteződése körül fekvő parkerdőhöz. A környéket tájidegen, ültetett növényzete (selyemfenyő, juhar, elterülő boróka, madárbirs), valamint sűrű úthálózata parkhoz teszi hasonlatossá. Itt, a Budakeszi út-Hárshegyi út határolta telken találjuk a pálosok budaszentlőrinci főmonostorának romjait. A telken egy torony alaprajzú építmény falai maradtak fenn. Királyaink a rendet bőkezűen támogatták javadalmakkal és birtokadományokkal, kiváltságokkal. A rendház nevezetes tagja volt a 16. században jelentős történelmi szerepet játszó Fráter György, továbbá Báthori László, aki a közeli Hárs-hegy barlangjában remetéske- dett. 1827-ben, háromszáz évvel a mohácsi pusztulás után a falak még embermagasságban állottak. A kolostor és a kerengő egyes faldarabjait ekkor tárták fel. 1949 őszén a munkát folytatták. Az 1958-ban végzett ásatások során a feltárást végző régészek négy építési periódust állapítottak meg, a templomtól északra egy sokszögű építmény részleteit tárták fel. 1964-ben Zolnay László a már említett különálló toronynál végzett ásatást, tltóbb feltárta azt a 13. századi, egyenes szentélyzáródá- sú kis templomot, amely az ország hajdan legnagyobb kolostorának legrégibb magva. Hárs-hegy A hegy minden bizonnyal hársfáiról kapta nevét, de a pálosok kolostorától induló sétányon felkaptatva inkább tölgyekkel találkozunk. A messziről szabályos kúp41
