Radó Dezső: Parkok és erdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
nak látszó lombkoronájú hársfa mégis említést érdemel. Noha a hárs nem erdőt alkotó fafaj, törmelékes domboldalakon sűrűn találkozhatunk vele. Őshonos nálunk, egyik fajtáját magyar hársnak nevezik. A Hárshegyre azért is érdemes felkaptatni, mert ott találjuk Kaán Károly (1867-1940) - az Alföld fásításának kezdeményezőjeként ismert - erdőmérnök nevét viselő, 1988-ban felavatott kilátót. A kilátóról elénk tárul a budai hegykoszorú páratlan panorámája. Máriaremete Ha a Hárs-hegy másik oldalán ereszkedünk le, a Nagykovácsi útra jutunk, s innen kissé északra terül el Máriaremete, a Remetei-szurdok bejáratából nyíló, változatos térszínű, erdők koszorúzta terület. Betelepülése kis családi házakkal már a századfordulón megkezdődött. Nyugati peremén, az Ördög árok közelében alakult ki a sűrűn lakott Remete kertváros. Északi, Remete Mária nevű magaslatán, egy 1817-ben emelt kegykápolna helyén épült neogótikus temploma. Kedvelt kiránduló- és búcsújáró hely. A környék legnevezetesebb része a szigorúan védett természeti érték, a Remetei-szurdok (Máriaremetei-szur- dok): az Ördög-árok festői, szűk áttörése a Nagykovácsimedencéből a Pesthidegkúti-medence felé, a Remetehegy és a Hosszúerdő-hegy között. Rajta keresztül fejeződött le (vagyis változtatta meg folyásirányát egy szerkezeti vonalhoz kötődő éles megtörésű kanyarulat mentén) a pleisztocén elején a Nagykovácsi út mellett a Hűvösvölgy felé folyó Nagy-Ördög árok, mely korábban az Ady-ligeti-medencét keresztezte. A Remetei-szurdok meredek sziklafalain két nagyobb és több kisebb egykori forrásbarlang nyílása látható. A szurdokvölgyet nemcsak természeti szépsége, de tudományos érdekességei is nevezetessé teszik. Zárt, hűvös mikroklímája révén jégkorszakbeli maradványnövényeknek is tenyészhelye. Ilyenek a pilisi len és a szirti pereszlény. Tudományos értéket képviselnek barlangjai is. 42
