Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

A KISEMBEREK VILLÁI - A NAPRAFORGÓ UTCAI KÍSÉRLETI VILLATELEP Néhány héttel ezelőtt kinn a Pasaréti-út oldalában is megnyílt egy kiállítás: házak bemutatása. Egy vál­lalkozó cég egész utcányi villát épített fel s azokat együttesen bemutatta a közönségnek. Az utca a nap­raforgóról kapta a nevét s a név ezúttal szimbolikus. A modern házak hatalmas ablakai a Nap éltető su­garait várják, bárhonnan jöjjön is az, úgy vannak építve, hogy befogadhassák. Napfény és levegő, tisz­taság és egyszerűség, praktikum és mindezekből fo­lyó egészség kell a mai embernek. A Napraforgó ut­ca házai, melyek felépítésében a mai magyar épí­tésztársadalom színe-java működött közre, Kertész K. Róberttól Molnár Farkasig, a nagyvárosi ember természet- és saját otthon utáni sóvárgását akarják kielégíteni, jól és olcsón. Ezt a nemes munkát nem érheti gáncs még akkor sem, ha valakinek nem szív­ügye az új stílusú építészet. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a villák legnagyobb része máris gazdá­ra talált - írta Genthon István a Napkeletben 1932- ben. Az 1931. november 9-én, vasárnap délelőtt 11 óra­kor - Kertész K. Róbert kultuszminisztérium! államtit­kár, Rakovszky Iván, a Fővárosi Közmunkák Tanácsá­A Napraforgó utca áttekintő képe a Pasaréti út felől 1931-ben. f\z előtérben balra álló villát Wälder Gyula tervezte 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom