Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

nak elnöke és Ripka Ferenc, Budapest főpolgármestere ünnepi beszédével - felavatott „Pasaréti úti kislaká- sos mintatalep” új építészeti korszak kezdetét jelezte. A húszas évek második felétől zajló elvi viták lezárását és a gyakorlati küzdelmek sikerét mutatta, hogy a telep nem csupán felépült, de felavatásához az illusztris személyek megnyerése révén a teljes hivatalos elismerést is sikerült kivívni.

Az 1930 őszén Budapesten rendezett nemzetközi építészkongresszus adta az apropót egy, a Werkbund- lakótelepekhez hasonló építészeti kiállítás megrendezésére. Az 1930 elején a Magyar Mérnök és Epítészegy- letben felvetődött ötlet a kongresszus időpontjához képest elkésett, különösen azért, mert a főváros belsőbb övezetében létesítendő kislakásos családiház-telepnek komoly adminisztratív akadályai voltak. A terv kivitelezését vállaló Fejér és Dános építési vállalkozó cég a Pasaréti út végén, az Ördögárok mentén fekvő háromezer négyszögöles telket választotta ki a telep céljára. A megvalósítás már az első hivatalos lépésnél akadályba ütközött, mivel a III. építési övezetbe sorolt körzetben az engedélyezett telekminimum háromszáz négyszögöl volt, a szóban forgó házakat pedig száz négyszögöles telkekre tervezték. (A teleppel éppen azt kívánták bizonyítani, hogy ilyen kis telken is lehet komplett, kulturált, minden igényt kielégítő családi házat építeni.) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930. július elején „a családi házak építésének előmozdítása és támogatása céljából” engedélyezte a száz négyszögöles telkek kialakítását. Kikötötték azonban, hogy a telekterületnek maximum 25 százaléka építhető be kettő- négyszobás egylakásos házzal, melléképület nem létesíthető, a házak elhelyezésénél meg kell tartani a telekhatártól mért háromméteres távolságot, a szabadon maradt területek kertészeti kiképzése kötelező, a kerítéseknek egységesen áttörteknek kell lenniük, maximum 80 centiméter magas lábazattal. E megkötésekkel kívánta az építésügyi hatóság elérni a villanegyed jelleg megőrzését és elkerülni a terület látványának fel- aprózását.

A telep tervezésében részt vevő építészek nem tar42