Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

egyébként Budapest szinte valamennyi templomában találkozunk.)

A Vili. kerületi Lósy Imre utcában, a Papnevelő Intézet bérházai által határolt nyolcszögű kis téren 1916. október 8-án Csernoch János hercegprímás avatta fel Ligeti Miklós Béke-kút (más néven Pálosok kútja) című kompozícióját. Az alkotás fő eleme a Cz^stochowai Madonna márványból kifaragott képe az oszlop tetején. A kőoszlop mellett kétoldalt egy-egy térden állva imádkozó pálos szerzetes életnagyságúnál nagyobb alakja látható.

A művész kiváló portretistaként pontosságra törekvő ember volt. Mivel a pálos rend a XX. század elején nem működött Magyarországon, írt Cz^s- tochowába, hogy küldjenek egy kámzsát a hiteles mintázáshoz. „Egy János nevű barát válaszolt levelemre és elküldte saját szőrcsuháját... Mondani se kell, hogy nagy becsben tartottam a kámzsát és amint elkészültem a szoborral, sietve vissza- küldtem” - emlékezett később a történtekre Ligeti.

A Madonna-kép talapzatául szolgáló oszlopot és a pálos szerzetesek alakját - akiknek arcmását Rótt Mándorról, a Papnevelő Intézet rektoráról illetve Robitsek Ferenc esztergomi kanonokról mintázta a művész - cseh kőből faragták ki. A kút építészeti terveit Tőry Emil és Pogány Móric készítette. A kőoszlop elején, a Madonna-szobor alatt régi magyar könyörgés olvasható: AVE MARIA / Nagy szíved fényével, / Lelked békéjével / Hajolj a viharra. /Égi trónusodból, /Csillagos lakodból/ Tekints a magyarra. Az oszlop hátsó részén lévő felirat a Boldogasszony Anyánk kezdetű ősi magyar nemzeti ima néhány sora: Jézus fiad előtt / Könyörögj érettünk, / Mert ha nem cselekszed, / Egy lábig elveszünk. / Magyarországról, édes hazánkról, / Ne feledkezzél meg / Szegény magyarokról.

A nagyméretű kútmedence kávájának peremébe elöl a MINDEN REMÉNYÜNK CSAK TE VAGY, hátul a SZENT SZŰZ ANYÁNK, OH EL NE HAGYJ feliratot vésték.

47