Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
A felirat az erdélyi Piski község mellett 1849. február 9-én lezajlott csatára utal. A magyar sereg több vesztes ütközet után érkezett Piskihez, ahol kiegészült az Aradról Damjanich által küldött segédcsapatokkal. A csatában a Sztrigy folyó fölötti híd birtoklásáért dúlt a legvéresebb ütközet. Bem határozottan kijelentette báró Kemény Farkas és Inczédy Sámuel zászlóaljparancsnokoknak: „Die Brücke verloren, Siebenbürgen verloren.” (Ha a híd elveszett, Erdély is elveszett.) A csata váltakozó szerencsével folyt. Bár az osztrákok kemény kézitusa árán átjutottak a hídon, a honvédeknek sikerült őket visszaszorítani. A császári csapatok újabb támadása viszont a magyarokat szorította a Sztrigy túlsó partjára. Amikor néhány főtiszt a híd végleges feladását javasolta, Bem dühösen kifakadt: „A híd enyém marad, vagy meghalok!” Összpontosított tüzérségi túzzel, majd a 11. és a 24. zászlóalj szuronyrohamával eldőlt a csata sorsa. Bem döntő győzelmet aratott, és Piski neve bekerült a magyar hadtörténetbe. Az innen megindult támadó hadműveletek révén a honvéd csapatok 1849. március közepére Gyulafehérvár és az Érchegység kivételével felszabadították egész Erdélyt. A talapzat homlokzati részére felvésett szöveg tehát Bem tábornok két híressé vált mondásának összefűzött változata. A posztamens alsó részének előlapját rohamozó honvédeket ábrázoló dombormű díszíti, a talapzat homlokzati része előtt, mészkőből faragott keretbe egy téglát helyeztek Bem tarnówi szülőházából. A közelmúltban eltűnt ereklyét a lengyelek 1999 márciusában pótolták. Az alépítmény két oldalára Bem hadjáratainak állomásait vésték. A jobb oldalon Dés / Zsibó / Csúcsa / Kolozsvár / Besztercze / Bethlen / Naszód / Tlhucza /Marosvásárhely / Gálfalva /Nagyszeben / Szelindek / Vízakna / Szászsebes / Szászváros / Piski, a túlsó oldalon Alvincz / Medgyes / Jád / Vöröstorony / Brassó / Olaszfalu / Sepsi- szentgyörgy / Segesvár / Hátszeg / Karánsebes / Lugos / Temesvár / Fehértemplom / Petrilova / 20
