Juhász Gyula - Szántó András: Szállodák - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)
A jó üzleti lehetőséget felismerő Svábhegyi Egyesület kezdeményezte a kistőkések és magánszemélyek pénzéből finanszírozott építkezéseket. A harmincas években született, úgynevezett társasházi törvény lehetővé tette a leendő tulajdonosok számára, hogy a megvásárolt lakásokat, lakrészeket panzió formájában is hasznosítsák. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a Svábhegyi Egyesület közösen gondoskodott arról, hogy a fellendült építkezési kedv ne okozzon helyrehozhatatlan károkat a már akkor is védettnek nyilvánított területen. Kizárólag a környezetbe és a tájba jól illeszkedő épületek terveit fogadták el. A húszas-harmincas években a megbízásokat főként a német Bauhaus szellemében dolgozó, már hírnevet szerzett magyar építőművészek kapták. MAJESTIC Szálló, MIRABEL, LOMNIC üdülőház-panzió XII., Karthausi út 2., 6. És 8/A Az első panzióépület a Sváb-hegyen - csodálatos kilátással a városra - Majestic néven, 1937-ben Bauer Emil tervei alapján készült. A 24 szobás épületnek zuhanyokkal felszerelt tetőterasza, gondosan ápolt parkja volt, függőkért és sportpályák szolA Majestic az 1950-es években 48
