Juhász Gyula - Szántó András: Szállodák - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

Az Árosa az 1940-es években

gálták a tökéletes pihenést és kikapcsolódást. Az épület bravúros elhelyezésével a négyemeletes tömb szinte belesimult a hegyvidéki tájba. A meredek lejtőre épült ház földszintje jóval mélyebben van, mint a mögötte lévő utca, s így hátulról (a Karthausi útról) csak a felső két szint látszik. A bejárat nem a földszintre, hanem a harmadik emeletre került, így az épületbe - akár egy hajóba - hídon keresztül lehetett bejutni. A panzióhoz minden igényt kielégítő étterem-kávézó, társalgó és bár, valamint házi mosoda is tartozott.

A Majestic egyértelmű sikerét jelzi, hogy közvetlenül mellette két hasonló stílusú és színvonalú épület is megvalósult. A Mirabel és a Lomnic 1938- ban nyitotta meg kapuit.

AROSA és HARGITA üdüló'ház-panzió

XII., Agancs út 26., 30.

1936 és 1938 között összesen hat nagyobb és jó néhány kisebb panzió kezdte meg működését. A Széchenyi-hegytetőn panzió-társasház épületcsoportok létesültek: 1940-ben a Hoch István és Forgács Ernő tervezte Árosa üdülőházak, majd 1941- ben a Hargita Szálló. A szálló vendéglőjének teraszáról páratlan kilátás nyílt a városra.

1945 után a szállodában bérlakásokat alakítottak ki. Az ötvenes évek közepétől néhány éven át

49