Gerle János: A pénz palotái - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

Lechner Ödön második díjas pályázati terve a tőzsdepalotához

éwel később ugyanitt alakult meg a Festi áru- és értéktőzsde, amelybe 1868-ban a gabonatőzsde beleolvadt. Újabb öt év múlva a tőzsde a Pesti Lloyd-társulat új épületébe költözött a Szende Pál utca és a Belgrád rakpart sarkára, ahol ma a Fórum szálló áll. Ez a hely hamarosan szűknek bizonyult, és a gabona szemrevételezéséhez szükséges sok és egyenletes fényt is nélkülözte. így született meg az elhatározás, hogy a lebontandó Újépület egyik telkét szerzi meg a tőzsde, hogy ott saját székházat építsen. A bontás évekig húzódott, végül 1898-ban sikerült a 2500 négyszögölnyi parcellát négyszögölenként 900 koronáért megvásárolni. A beruházás kezdeményezője és előkészítésének irányítója a tőzsde alelnöke, későbbi elnöke, Kornfeld Zsigmond volt; az 1899-ben meghirdetett építészeti pályázat zsűrijében mellette a tőzsdetanács nyolc tagján kívül Fittler Kamill, az Iparművészeti múzeum és iskola igazgatója, Neu- schloss Ödön építőmester, Schulek Frigyes építész és Stróbl Alajos szobrász vett részt. Külföldről szakértőként hívták meg a drezdai Paul Wallotot, a berlini Reichstag és a bécsi Kari Königet, a bécsi zöldség- és gabonatőzsde tervezőjét. Szokatlanul sok, harminchárom terv érkezett be a pályázatra. Az első és a megosztott második díjat Alpár Ignác két különböző terve, a másik második díjat Lechner Ödön és Baumgarten Sándor egyik közös terve kapta. Az elbírálásnál fontos szempont volt, hogy a gabonatőzsde terme északi és utcai megvilágítást kapjon, Lechnerék tervében a szakértők elsősorban az udvari megvilágítást kifogásolták. A pályatervek mindegyike historizáló és - úgy tűnik, a feladathoz ez a képzettársítás járult - hivalkodóan dagályos volt. Kivétel csak Lechner két tervváltozata, megépülte esetén bármelyik valódi világszenzáció lehetett volna.

28