Gerle János: A pénz palotái - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)
A törekvés, hogy az épület rendeltetése méltóképpen kifejezésre jusson az építészeti formálásban, a fő motívumok minden emberi léptéken túli felnagyításához vezetett. Alpár tervének részben formai, részben eszmei előképe a brüsszeli igazságügyi palota lehetett, amely a modern állam igazságosságát volt hivatva hirdetni oly módon, hogy az épület a belépőt méreteivel és arányaival a porba sújtja. E piramisokkal vetekedő mű megépítése a gyarmatok - természetesen jogosnak tekintett - kirablásából vált lehetségessé. A budapesti tőzsde építése során jelentős szempont volt a takarékos megoldások keresése (az építést három bank jelzálogkölcsöne tette lehetővé), azonban így is megvalósult a kapuzat, a tőzsdetermek, a ruhatári folyosók és a központi kupolacsarnok esetében az a léptéktorzítás, ami a pénz hatalmát tudat alatti szférában képes érzékeltetni. Funkcionális és műszaki szempontból ugyanakkor kiváló, számtalan újítást bevezető alkotás született, ami a rendeltetés gyökeres megváltozása és az ennek következtében végrehajtott folyamatos, kényszerű és könyörtelen átalakítások miatt ma már csak régi leírások alapján értékelhető. A tőzsdét a 145X61 méteres alapterületen pontosan három év alatt 1902 októbere és 1905 októbere között, az előirányzatot (120 000 korona megtakarításával!) betartva, 4,4 millió koronás költséggel építette fel a Grünwald testvérek és Schiffer Miksa építési vállalkozó cége. Egy légköbméter költsége a teljes beruházási összegből számolva 20,78 korona volt, ami messze elmarad a korabeli középületek átlagos légköbméterárától. Alpár épülete különösen két tekintetben különbözik Európa nagyobb tőzsdéitől. A tőzsdetermeket nem az épület közepén, bazilikális vagy felső megvilágítással, hanem a két véghomlokzaton helyezte el utcára nyíló, hatalmas ablakokkal. Ezek a termek a szokásoktól eltérően az első emeletre kerültek, ahol jobb a megvilágítás, így a földszinten a tőzsde forgalmától teljesen függetleníthető nagy alapterületű bérirodákat lehetett kiadni. Az értéktőzsde alatt kávéház, a gabonatőzsde alatt postahivatal nyílt. A két tőzsdeterem egyenként 1300 négyzet- méter alapterületű és 19 méteres belmagassággal készült. Az épületet ismertető 1908-as könyv hosszasan játszik a számokkal, összehasonlítja egymással Európa tőzsdéit, és arra a megállapításra jut, 29
