Kiss Katalin: Ipari műemlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
A mai Közvágóhíd csak részben emlékeztet a régi, nagy hírű, látványos vágóhídra. Környezete elhanyagolt, sok helyen csúnya átépítések láthatók. Az oldalhomlokzaton tarka hirdetmények olvashatók arról, mi mindent lehet az egykori vágóhíd épületében vásárolni. A lerobbant, szomorú épületet kitartóan őrzi a szarvas- marhát megfékező fiúk szoborcsoportja. Begas Reinhold berlini szobrász eredetileg kőből készítette őket, azonban megrongálódtak, ezért - Sződy Szilárd javításai után - 1937-ben bronzba öntötték a két szobrot Kőbányai sörgyárak X, Maglódi út 17. A nagyüzemi iparosodás korszakában általánossá vált eklektika különböző történelmi stílusokból átvett jegyeit elsősorban a világi építészetben, de legfőképpen a középületek megjelenésénél alkalmazták a múlt század végéig. Bajos, nehézkes és költséges lett volna ez a célszerű ipari épületeknél. Csak kivételes esetekben használtak építészeti stílusköpenyt ipari épületek „öltöztetésére”, amikor az épület helye, kiemelt környezete megkívánta. Az egykori külterületeken praktikus, a gyártási technológiának megfelelő, igénytelenebb megjelenésű gyárépületeket, csarnokokat építettek. A század- fordulót követően gyökeresen megváltozott a helyzet. Egyrészt a történelmi stílusok ideje lezárult, másrészt a magyarországi iparosodás néhány évtized alatt hatalmas tért hódított; annyi ipari épület keletkezett, hogy nem lehetett többé figyelmen kívül hagyni megjelenésüket. Az új stílustapogatózások nemcsak az új építési anyagokat, hanem az „ipari épület” fogalom megszületését is figyelembe vették. Az ipari építészet fogalmának általános elismerése végre lehetővé tette, hogy a gyárakat rendeltetésüket elkendőző hamisítás nélkül, a funkció elsődlegességének elismerésével lehessen megtervezni. A szépen tagolt téglaburkolatok, a hangsúlyos párkány- és tetőszegélyvonalak, a mértékletes tetőfelépítmények, a kerítések és kapuk - mint megannyi apró építészeti szépség - díszítették a funkció által meghatározott, jellegzetes alakú tömegeket. Ezek az építészettörténeti jelentőségű szemléletváltozások legvilágosabban éppen a sörgyárak megjelenésében követhetők nyomon. 42
