Kiss Katalin: Ipari műemlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
Az Első Magyar Részvény Serfőzde telepe, 1902. A múlt század közepéig kisebb serfőző vállalkozások történetét ismerjük Budapesten. A nagyüzemi sörgyártás az 1848-as szabadságharc utáni években indult meg, elsősorban Kőbányán, ahol sörgyártásra alkalmas, kiváló minőségű vizet találtak. Az 1850-es években még nem állott semmilyen épület a mai kőbányai sörgyárak területén. Az Ohegyen nagy kiterjedésű szőlőskertek húzódtak, és tulajdonosuk, Havas József konyakkészítéssel kísérletezett. 1856- ban egy késő klasszicista kis villát építtetett (valószínűleg Hild Károly tervezte), ahonnan a munkákat irányította. Az oszlopos, portikuszos villa (X., Halom utca 42.) még ma is áll. Havas 1859-ben eladta a szőlőjét Perlmutter Jakabnak, aki már sörgyártással is foglalkozott. Tőle vette meg 1862-ben néhány épülettel együtt az egész területet Dreher Antal, és fejlesztette rövid idő alatt hatalmas gyárrá a kis üzemet; a klasszicista villát pedig saját céljára kibővíttette Feszi Frigyessel. Feszi, aki ugyancsak kőbányai lakos volt, sőt ottani téglagyár-tulajdonos, Dreher Antallal közvetlen baráti kapcsolatba került, és feltehetően ő tervezte a Zitterbarth Mátyás kivitelezésében 640 000 forintért felépült hatalmas sörgyárat. Agyár 1907-től Dreher Antal Serfőzdéi Rt. néven működött tovább. Ez idő tájt még egy nagy üzem létesült, a Barber-Kluzemann-féle serfőzde, mely a hatvanas évektől Első Magyar Részvényserfőzde néven vált ismertté. A Polgári Serfőzdét, Kőbánya harmadik legnagyobb sörgyárát 1894-ben alapították. A század elején még két nagy gyárat hoztak itt létre, Haggenmacher Henrik Mag43