Kiss Katalin: Ipari műemlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
mázsát. Ezzel a termelőképességgel Európában első, világviszonylatban az amerikai Minneapolis mögött a második helyen álltunk. Az első világháborútól napjainkig fokozatos visszaesés következett. Az 1866-ban alapított Concordia gőzmalom működését 1929-ben leállították. Üres helyiségeiben kapott otthont a magyar malomipar fejlődéstörténetét bemutató Malomipari Múzeum. A Gizella malom sem áll teljesen üresen, egyelőre raktár. Épülettömbjének új hasznosítására a jelentkező vállalkozók több alternatív tervet dolgoztattak ki. A belterület közelében fekvő értékes telek sokkal vonzóbb a befektetők számára, mint a rajta lévő malomépület, pedig az a magyar ipari építészettörténet kiemelkedő alkotása, az ácsmesterség és malomépítő szaktudás páratlan tanúbizonysága. Az értékek megőrzése és az épülettömbök fejlesztése - a közhiedelemmel ellentétben - nem egymásnak ellentmondó, hanem összefonódó, egymást támogató, erősítő tevékenység is lehet. Jó gazdálkodó szellem, a felhasználásban résztvevők együttműködése, sok szerencse és türelem szükséges ahhoz, hogy a megtartandó és az új épületek - arányos és szerves egységben - egymás előnyeit domborítsák ki. A bámulatos födémeket, ácsszerkezeteket nem kibontani, hanem az épületbelsőben hangsúlyozottan megmutatni kell, hiszen ez az épület egyedi és semmihez nem hasonlítható sajátossága. A különlegesség, az egyediség az épületek esetében maradjon érték! Közvágóhíd IX., Soroksári út 58. A budapesti Közvágóhíd építése és üzembe helyezése a XIX. század második felének legrangosabb eseménye volt. Kamermayer Károly polgármester kezdeményezésére a főváros korának egyik legnagyobb vállalkozásába fogott. 1865-ben a Pest városi tanács több száz magánvágóhíd és mészárszék működését szüntette be. Ennek elsősorban közegészségügyi oka volt, hiszen a megnövekedett város belterületén az állatok terelése, tartása, a fel nem használható belsőrészek tárolása lassan tűrhetetlen állapotokat idézett elő, járványokat és 39