Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

fiatalon elhunyt művész barátjának, Fadrusz Jánosnak s a magyar köztéri szobrászat egyik legkiemelkedőbb század eleji művének, a Kolozsvár főterén 1902-ben felavatott Mátyás-emlékműnek. A domborművek tisztességgel elkészített, szép alkotások, de művészi színvonalukat tekintve elmaradnak Róna József pályája csúcsán készített műveitől.

A belvárosi Váci utca 43. szám alatti iskolaépület falán 1924. november 14-én emléktáblát avattak XII. Károly svéd király (1682-1718) tiszteletére, aki páratlan lovasbravúrral, 1714 novemberében mindössze két hét alatt tette meg az utat a török határtól a pome- rániai Stralsundig. Nevezetes útja során Zilah, Nagyvárad és Pest érintésével lovagolt át Magyarországon. Bayer-Krucsay Dezső svéd főkonzul megrendelésére az osztrák Otto Jarl egész alakos lovas domborművet mintázott a vakmerő tetteiről híres uralkodóról. A szürke svédgránit keretbe foglalt, két méter magas bronzrelief alatt a következő szöveg olvasható:

E helyen pihent XII. Károly svéd király 1714. XI. 17- én. Lóhá- / ton 14 nap alatt tette meg az utat Törökországból Stralsundig. / Carl XII. rastade hár pa Ridt fran Türkiet till Stral- / sund nov. 1714. / Dr. Bayer- Krucsay D. svéd konzul ajándéka 1914. XI. 17-én.

Az emlékművet az esemény kétszázadik évfordulóján, 1914-ben nem sikerült felállítani, erre csak a háború után kerülhetett sor.

Magyarországon 1920-tól 1945-ig kiemelt figyelmet fordítottak az első világháború hősi halottai emlékének megörökítésére. A pénzügyi lehetőségek persze e téren is határokat szabtak, különösen a lovas témájú emlékművek esetében. így a húszas években ezek a köztéri alkotások - néhány kivételtől eltekintve - olcsóbb anyagból készültek, bronzból inkább csak domborműveket öntöttek.

Minden bizonnyal pénzügyi okok miatt nem állították fel Stróbl Alajos 1917-ben az 1. honvéd huszárezred számára mintázott monumentális emlékművét, amelyet lendületes lovas szobor díszített volna. A Kere28