Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

pesi úti huszárlaktanya bejáratánál 1929-ben végül a Gorodoki lovasroham domborművét helyezték el. Nemes György alkotása a galíciai hadszíntéren 1914. augusztus 18-án rettenetes vérveszteséggel járó gorodoki csata elesett magyar hőseire emlékeztetett. A budapesti 5. honvéd lovas hadosztály két huszárezredét nyílt területen támadásra vezényelték a kiépített orosz állásokkal szemben. Az oroszok egészen közel engedték a magyar huszárokat, majd megszólaltak a rejtett gépfegyverek. „A lovasroham percek alatt összedőlt, az imént még daliás huszárcsapat egymás hegyén-há- tán fetrengett, vonaglott, ordított és haldoklóit. Ilyen hősiességet, ilyen hajmeresztő könnyelműséget még legöregebb, több háborút megjárt katonáink sem láttak” - jegyezte fel a történteket szemtanúként egy orosz főhadnagy.

Amikor a Monarchia csapatai 1917-ben újra elfoglalták a volt galíciai hadszíntereket, a magyar királyi 1. honvéd huszárezred küldöttsége felkereste Gorodokot. Lefényképezték a három évvel korábbi halálroham helyét, sőt a civilben szobrász Manno Miltiadesz százados több képet festett a helyszínen. Egyik műve alapján készítette Nemes György a lovasrohamot ábrázoló bronz emléktáblát, melyet 1945 után eltávolítottak a laktanya faláról. Az alkotás minden bizonnyal elpusztult. Pedig a kis emlékmű a háború borzalmaira és az emberi kiszolgáltatottságra is figyelmeztetett.

Szintén szerény méretű volt a 30. honvéd gyalogezred domborműve. A VIII. kerületben, a Rigó utcai egykori bencés gimnázium falán 1935-ben elhelyezett háromszög alakú kis alkotáson Kallós Ede orosz pikás lovassal harcoló fiatal magyar gyalogos összecsapását örökítette meg. Mindkét katona halálos sebet kapott már, így a kompozíció dinamizmusát a középpontban vágtató ló adta. A halálosan sebzett harcosok alakja némi pátosztól sem mentes drámaiságot adott a műnek, ezt fokozta a hátsó lábain ágaskodó rémült paripa. A bronz domborművet 1945 után lebontották, napjainkban mindössze az épület falából kiálló mészkő pár- kányzat őrzi a helyét.

Helyén maradt viszont a Császári és királyi 7-es

29