Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

együttesen helyezi a szent koronát a hercegprímás, Simor János és - mivel a nádori méltóságot 1848 óta nem töltötték be - a miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula. Az udvari és egyházi méltóságok között a hát­térben Erzsébet királyné és Deák Ferenc alakja is lát­ható volt. (A valóságban Deák nem vett részt a cere­mónián.) A Dunára néző domborművön tehát a mi­niszterelnököt, a keleti oldalon lévőn viszont a külügy­miniszter Andrássyt örökítette meg Zala. Az 1878-as berlini kongresszust ábrázoló domborművön huszár­egyenruhában, oldalán karddal, a tárgyalóasztalnál állt a Monarchiát képviselő magyar politikus. Mindkét dom­bormű rendkívül mozgalmas volt, ráadásul az ábrázolt alakok - különleges plasztikus kidolgozásuk révén - magasan, szoborszerűen kiemelkedtek a háttérből. Andrássy Gyula emlékművét az azóta már lebontott Kossuth híd építése miatt 1945-ben eltávolították, bronz­anyagát pedig néhány évvel később beöntötték. Az ér­telmetlen pusztítással Budapest egyik legszebb lovas szobra veszett oda. Helyén ma József Attila szobra, Mar­ton László alkotása látható. Amikor 1906 decemberében egy éven belül a má­sodik lovas szobrot avatták, senki sem gondolta volna, hogy a következő monumentális, bronzból öntött lo­vas emlékműre közel három évtizedet kell majd várni. 1907-ben már készen álltak az 1848-49-es magyar sza­Az Andrássy-emlékmű koronázást ábrázoló domborműve 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom